Zala Termálvölgye értékei
Látóút.
„Együttműködés, vidékfejlesztés, értékteremtés.” E három célkitűzés jegyében végzi tevékenységét a Zala Termálvölgye Egyesület. Elnöke Guitprechtné Molnár Erzsébet látóútra invitálta a sajtó képviselőit.
Az Egyesület LEADER programot valósít meg, pályázatokkal segítve elő a települések fejlesztését. A 2007-2013 LEADER program végrehajtásának alapja az Akciócsoport által elkészített Helyi Vidékfejlesztési Stratégia mely a természeti és kulturális értékek megőrzését, a turisztika fejlesztését, a helyi termék program és a kézműves ipar elősegítését, fecskeházak megteremtését tűzte célul. Eddig 97 pályázatot támogattak 862 milliós támogatást biztosítva.
A látóutak elvezetnek a környék nevezetességeihez, bemutatva egyben az elnyert pályázatok alapján elért eredményeket.
A résztvevők megismerkedhetnek a térség varázslatos természeti adottságaival, a helyi épített kultúra emlékeivel, a térségben kiépült kézművesség művelőivel és megkóstolhatják a helyben készült étel-ital különlegességeket.
Utunk első állomása a Balaton felvidékhez tartozó Rezi, ahol az egykori paplakból az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap támogatásával közösségi szálláshelyet alakítottak ki.
A szépen kialakított Laky Demeter Turistaházban 30 főt tudnak fogadni, elsősorban iskolai csoportokat, de kellőképp szolgálhatja a szálláskereső természetjárók kényelmét.
Reziben -eltérően az országos átlagtól- sikerült a lakosság lélekszámát megtartani. Itt adták át a térség első fecskeházát, ahol a fiatal párok nemcsak önrésszel járulnak hozzá a lakáshoz,, hanem aktívan részt vállalnak a település sport-és kulturális programjaiban. /A fecskeházak olyan önkormányzati tulajdonú „bérlakások”, ahol a beköltöző fiatalok legfeljebb 5 évig lakhatnak. Ez idő alatt nem kell bérleti díjat fizetniük, de legalább havi 20.000 Ft lakáselőtakarékosságot és a rezsiköltség megfizetését kell vállalniuk. A konstrukció célja, hogy a fiatalok benntlakásuk idején anyagilag megerősödjenek és képesek legyenek saját lakást, házat építeni, vásárolni a településen vagy a térségben. A program sajátossága továbbá, hogy a fecskeház lakók aktívan részt vesznek a település közösségi életében. Ez a vállalás minden fiatal esetében személyre szabott./
Innen a vállalkozó szelleműek párkilométeres gyalogtúra után elérhetik a dolomitsziklára épített híres Rezi várat, melyet a tatárjárás után Károly Róbert építetett.
A turisták számára egyedülálló élménnyel szolgál egy másik kirándulási célpont, a Bazalt utca különleges geológiai képződménye.
Miután megcsodálhattuk a mézeskalács készítő Csiszár Tiborné termékeit, alkalmunk nyílt a helyi ételek választékát is megkóstolni. A házilag készített kolbász, a sajtok, lekvárok, savanyuságok különleges ízvilágot képviselnek, melyek a Helyi Termék Házban megvásárolhatók. Specialitás a főleg esküvők alkalmára készített cukor perec.
Kallósd, ez a kis település is országos hírű műemléket rejt. A román stílusú Szent Anna körtemplom az Árpád korban épült. Mit annyi más épületnek, a templomnak is kalandos története van, melyhez egy legenda kapcsolódódik. A török időben a falu tűzvész áldozata lett, a dombtetőt pedig az idők folyamán sűrű bozót, erdő lepte be. „A bika találta templom” elnevezés azon a legendán alapul, hogy a kései utódok egy elkóborolt bikát keresve fedezték fel az egykori templom maradványait, majd építették újjá. Mai formájában, a rotunda a kistérségi épített örökség igen jelentős emléke.
A rendszerváltást követően a helyiek figyelme egyre inkább a kézműves tevékenységek felé irányult. A Zalakanyar Vendégváró és Kézműves Egyesület büszkén számol be az elért eredményekről. Többen sikerrel űzik a fazekasmesterséget. A köztereken álló szobrok a famegmunkálók munkáját dicsérik, de van itt kádármester, eredeti kovácsműhely, mely múzeumként is működik. A használati- és dísztárgyak mesterei szalmából, csuhéból formázott babákat, szőtteseket, hímzéseket, ékszereket készítenek.
Így utunk során Kehidakustyánban az Erzsók Fazekasműhelyben kézműves bemutatót is láthattunk, ahol a szemünk előtt formálódott a kerámiai műremek. Majd Horváth János pálinkakészítő kisgörbői műhelyében kaptunk ízelítőt a prémiumkategóriás termékekből. Az elnyert pályázatok révén sikerült az épületet és a berendezést is felújítani. A kombinált berendezés ötvözi a kisüsti módszert a saját technológiával.
E látóút utolsó állomása a Zalabér és Zalaszentgrót közötti úton a tüskeszentpéteri elágazásnál lévő Csicseri csárda, melyet korábbi romos állapotából 2007-ben újítottak fel, pályázati hozzájárulással. Szekeres Józsefné tulajdonos és férje itt finom falatokkal és a csak ezen tájon honos borokkal várták a résztvevőket. A zalai borokat kedvvel fogyasztották- állítólag- a zord betyárok is, akik a monda szerint itt leltek olykor menedéket.A Vinum Veress Családi Borpince borai közül a hírest pintest gyógyszerként is fogyasztják.
Az Egyesület mintegy tizenegy ilyen látóút szervezését támogatja, melyek során sikerrel mutatják be a térség törekvéseit és hívják fel a figyelmet e vidék további fejlesztésének sürgető fontosságára.
Fotó: Csillag György