Budapest Art Fair 2009

Antik és kortárs, minden, ami művészet. A belépőjegy egyben sorsjegy is. A díszvendég: Ausztria.

2009. november 19-22. között kerül megrendezésre a Műcsarnokban a Budapest Art Fair 2009 antik és kortárs kiállítás és vásár, a műkereskedők és műgyűjtők legjelentősebb fóruma, mely tizenhat évvel ezelőtti debütálása óta az első és egyetlen hazai művészeti vásár, ahol az érdeklődők egy időben és egy helyen tekinthetik át a hazai műkereskedelmi piac kínálatát. A külföldi művészeti portálok és szakmai fórumok által is jegyzett kiállításon az évek óta jelen lévő külföldi galériák mellett idén négy osztrák galéria bemutatkozásával Ausztria lesz a díszvendég.

A kiállításon a klasszikus és modern festészet, valamint a kortárs képzőművészet kiemelkedő alkotásai mellett értékes bútorok, különleges műtárgyak és izgalmas programok várják a látogatókat.  A rangos hazai galériák és külföldi kiállítók gyűjteményük legértékesebb, legkülönlegesebb darabjait hozzák el a november közepén tartandó kiállításra. A kiállított alkotások kvalitását idén is zsűri garantálja: a műtárgyakat a nemzetközi gyakorlatnak megfelelően, kategóriánként meghatározott kritériumrendszer alapján független szakértőkből álló zsűri vizsgálja át és azokat csak a bizottság jóváhagyásával lehet majd kiállítani. A kiállításon évek óta résztvevő, Tel-Avivban és Londonban egyaránt jelen lévő Gilden’s Arts, a modern és kortárs anyagot is felvonultató párizsi Galerie le Minotaure, valamint az idén első alkalommal megjelenő francia Galerie Antoine Laurentin mellett négy osztrák galéria debütálásával a kiállítás idei díszvendége Ausztria lesz. Az ifjú osztrák tehetségeket és nemzetközi kortárs művészeket is képviselő galériák – a bécsi Galerie Ernst Hilger / hilger contemporary, a Projektraum Viktor Bucher, a Galerie Steinek és a Galerie Strickner – a Műcsarnok épületében kiemelt helyen mutatkoznak be.

A Budapest Art Fair antik és kortárs kiállítás és vásárt érdekes kísérőrendezvények is színesítik: csoportos tárlatvezetés során művészettörténészek segítenek eligazodni a bemutatott műalkotások között, az Artmagazin szakmai fórumán az érdeklődők részt vehetnek kerekasztal beszélgetéseken, ahol galériások és művészeti szakújságírók vitatják meg a szakmát foglalkoztató kérdéseket. A tavalyi sikerre való tekintettel most még gazdagabb progam várja a gyerekeket a képzőmőművészeti játszóházban: a festés, gyurmázás mellett rajzolhatnak képregényt és plakáttervet, valamint szakemberek segítségével művészeti kritikát is írhatnak a látott művekről. A kiállítás zárónapján a Műcsarnok előadótermében egyedülálló grafikai anyag kerül kalapács alá a kArton Galéria 5. Képregény és Karikatúra Aukcióján.

A művészeti vásár turisztikai támogatója, a Magyar Turizmus Zrt. által 2009-re meghirdetett Kulturális turizmus évében minden Budapest Art Fair belépőjegy egyben sorsjegy is! A kiállítást követően a látogatók között értékes nyereményeket sorsolnak ki: belépőjegyeket és ajándékutalványokat több budapesti múzeumba, valamint egy hétvégi pihenést Pécsett - 2010 Európa Kulturális Fővárosában. A fődíj – az idei díszvendég, Ausztria apropóján – egy kétéjszakás adventi hétvége Bécsben, belvárosi elegáns ötcsillagos szállodában, Bécs-kártyával és MuseumsQuartier belépőjegyekkel.

Bár a tengerentúlról a műkincspiac élénküléséről érkeznek a hírek,  az idei Budapest Art Fairen ez még nem volt érzékelhető. A legjelentősebb hazai művészeti vásár idén kisebb alapterületen és kevesebb kiállítóval de minden eddiginél több külföldi galériával – köztük a díszvendég osztrák galériákkal – hazai és külföldi világhírű művészek és feltörekvő ifjú tehetségek alkotásaival várta az érdeklődőket november 19-22. között a Műcsarnok elegáns épületében.

A francia Artprice, a piacvezető nemzetközi műkereskedelmi adatbázis indexe, a piaci várakozásokat tükröző Art Market Confident Index (AMCI) március óta pozitív tartományban található és a Sotheby’s New York-i impresszionista és modern művészeti aukciója is a vártnál jóval magasabb, 181 millió dolláros összforgalommal zárt – a nemzetközi tendenciák ellenére a magyar műkereskedelmi piac azonban nehezen tér magához az év eleji sokkból.

Mindez látható volt az idei Budapest Art Fairen is: a kortárs piac meghatározó szereplői közül számos neves galéria távol maradt a rendezvénytől és a kiállítók beszámolói alapján jóval kisebb volt az érdeklődés a műgyűjtők részéről is, ráadásul azok, akik mégis ellátogattak a vásárra, némely esetben nyomott áron, olykor 30%-kal is olcsóbban szerettek volna egy-egy kortárs műalkotásra szert tenni. A gazdasági válság hatása a látogatók számában is megmutatkozott, a négy nap alatt hatezerhatszázan, vagyis körülbelül 25%-kal kevesebben keresték fel a kiállítást, mint a korábbi években – ez a csökkenés sajnálatos módon tükrözi vissza a hazai múzeumok, kiállítások látogatottsági adatait.

Bár a galériák értékelése szerint az eladások elmaradtak a várttól, azért a kiállítás így is jelentős bevételt hozott a vásáron szereplő kiállítók számára: a Tel-Avivban és Londonban egyaránt jelen lévő Gilden’s Arts galéria a vásár előtti várakozásokat felülmúlóan teljesített, a kezdetben lanyha érdeklődés után a vásár utolsó napján számos neves műalkotást értékesített. A modern magyar művészekekkel foglalkozó hazai és külföldi galériák – az Erdész Galéria & Design, az Ernst Galéria, a Galerie Antoine Laurentin, a Galerie Le Minotaure, a Kálmán Makláry Fine Arts és a Viktor L. Menshikoff Fine Art – kiállított művei is népszerűek voltak a gyűjtők körében. A nagy aukciósházak közül a Kieselbach Galéria a művészeti vásárt követő héten tartandó eladási kiállítás, míg a Belvedere Szalon, Galéria és Aukciósház, a MissionArt Galéria és a Pintér Antik a novemberben és decemberben megrendezésre kerülő árveréseinek válogatott anyagával érkeztek a kiállításra.

A hivalkodó luxustól mentes, az art-deco és a Bauhaus formavilágát megidéző enteriőrben a hazai galériák kínálatában is kiemelkedő alkotásokkal találkozhattak a kiállításra látogatók. Megcsodálhatták többek közt Kádár Béla és Scheiber Hugó erőteljes expresszionista alkotásait, Kallós Pál színpompás absztrakt vásznait, Batthyány Gyula szecessziós nőalakjait, Czóbel Béla, Csók István, Szőnyi István, és a magyar avantgárd képviselőinek (Mattis Teutsch János, Bortnyik Sándor, Perlrott-Csaba Vilmos) festményeit, valamint a magyar származású Franciaországban híressé vált művészek Reigl Judit, Csernus Tibor és Sándorfi István műveit, Csáky József és Miklós Gusztáv kubista szobrait. A kortárs szekcióban nemzetközi szinten is elismert hazai és neves külföldi kortárs művészek különleges és provokatív műveit is megtekinthették a látogatók. Haraszty István és a Londonban élő fiatal művész, Bolygó Bálint különleges kinetikus műalkotásait a Faur Zsófi – Ráday Galéria standján, a Molnár Ani Galériánál a Berlinben élő, Németországban elismert kortárs képzőművész, Ágnes Lőrincz ironikus, indirekt társadalomkritikai hangvételű képeit és egy fiatal tehetség, Martus Éva farostból kivágott szatirikus képeit, az OCTOGONart Galériánál Verebics Katalin legújabb sorozatát, Martin C. Herbst osztrák művész különleges alumínium alapra készült hipnotikus portréit és gömbjeit, Sebastian Weissenbacher osztrák festő a giccset iróniával oldó képeit, Ray Monde érzéki festményeit, valamint a Párizsban élő, de magyar származású aatoth franyo frivol, vörös alapú munkáit, Mulasics László, feLugossy László, El Kazovszkij alkotásait, vagy a fiatalabb generációhoz tartozó Csiszér Zsuzsi, Herman Levente és Győrffy László olykor meghökkentő műveit a Várfok és a Spiritusz Galéria kiállításán láthatták az érdeklődők.

A kiállítás díszvendégeként megjelenő, ifjú osztrák tehetségeket és nemzetközi kortárs művészeket is képviselő galériák – a bécsi Galerie Ernst Hilger / hilger modern & contemporary, a Galerie Steinek, a Galerie Strickner és a Projektraum Viktor Bucher, valamint a Bécsben és Budapesten egyaránt kiállító teremmel rendelkező, kortárs művészettel foglalkozó magángalériaként 1989-ben a fővárosban és a régióban is elsők között megnyitó Knoll Galéria – a Műcsarnok épületében kiemelt helyen mutatkoztak be. A bécsi galériák professzionális és merész megjelenése, az olykor frivol és tabukat döntögető művek, a fényreflexiókra építő különleges fehér objektek, a tiszta és rideg, csak nyomtatott szövegeket tartalmazó alkotások új színfoltot jelentettek a kortárs galériák kínálatában. A közönség jól fogadta a műveket: a politikai és társadalmi problémákat feszegető vagy nyíltan szexuális tartalmú alkotásokra a látogatók pozitívan reagáltak, számos kérdést tettek fel és differenciált véleményeket fogalmaztak meg – ez a megváltozott kommunikáció is mutatja a kortárs művészet irányában megnyilvánuló érdeklődést a nagyközönség részéről.

Sok érdeklődőt vonzottak a kiállítás kísérőrendezvényei is: a képzőművészeti játszóház folyamatosan gyerekzsivajtól volt hangos, több alkalommal tartottak kiscsoportos tárlatvezetést, az Artmagazin fórumán „Vigyázat! Frissen mázolva – kortárs hamisítványok” címmel tartottak a nagyközönség érdeklődésére is számot tartó szakmai beszélgetést. A Várfok Galéria közreműködésével két különleges filmet is levetítettek a kiállítás ideje alatt: a tavaly 70. születésnapját ünneplő Nádler Istvánról készült Böjte József dokumentumfilmje „Transzcendere – A gesztus művésze Nádler István” címmel, mely a művész jelenlétében a Budapest Art Fairen volt először látható. A teltházas előadásokon a Nádler film ősbemutatója mellett „A szürrealizmus esperese – Rozsda Endre” címmel a tíz éve elhunyt  művészről szóló filmet is megtekinthették az érdeklődők a Műcsarnok előadótermében.

A kArton Galéria és Múzeum a Budapest Art Fair utolsó napján, november 22-én tartotta 5. Karikatúra és képregény aukcióját. Az idei év árverezési anyagának törzsét magyar grafikák alkották, a 20. század ismert karikatúra rajzolóinak művei mellett, 19. század végi mesterek alkotásaira, Zórád Ernő képregényeire, Sebők Imre virtuózan megrajzolt pikáns női aktjaira, 1919-es reprint poszterekre, Lengyel Sándor 1960-as, 70-es években készült reklámplakátjaira, valamint a tavaly nagy sikert aratott rajzfilmes fázisrajzokból és animációs cellekből hazai (Macskafogó) és külföldi (Superman) darabokra lehetett licitálni. Az árverés során a tételek 85%-a elkelt, némelyik jóval a kikiáltási ár felett – a fokozódó érdeklődés mutatja, hogy egyre népszerőbb és elismertebb ez a műfaj is a gyűjtők körében. Zórád Ernő harmincöt lapból álló „Sztrogof Mihály” című teljes színes képregényének licitje a 200.000 forintos kikiáltási árról 750.000 forintig kúszott fel, de Zórád Ernő „Frivol századelőnk 1900” című akvarelljét is a kikiáltási ár több mint duplájáért ütötték le. A csúcstételek között szerepelt Julian Opie egyik számítógépes animációja „Kilátás a hálószobám ablakából” címmel, mely a 300.000 forintos kikiáltási ár helyett 550.000 forintért kelt el.

Hasonlóan sikeres volt a Budapest Art Fair kiemelt projektjeként a krónikusan beteg gyermekek ingyenes élményterápiás táboroztatásával foglalkozó Bátor Tábor Alapítvány javára szervezett karitatív aukció is. A kiállítás négy napja alatt a „bátortáboros” gyerekek a legnevesebb kortárs képzőművészekkel, Csiszér Zsuzsival, Karácsonyi Lászlóval, Várnai Gyulával, Verebics Katival és Wahorn Andrással alkottak együtt. A táborozók és a művészek kezei nyomán megszülető műveket csendes aukció keretében, vagy aukción kívül, 400.000 forintos villámáron értékesítették. A Bátor Tábor Alapítvány a jövő évi táborok megszervezésére fordítja majd a befolyt 2.173.000 forintot, melyből 1.200.000 forintot a művészeteket és a Bátor Tábor Alapítványt is támogató CIB Alapítvány adott négy alkotás megvásárlásával. Két külföldi galéria, a Gilden’s Arts és a Galerie Le Minotaure egy-egy értékes alkotás felajánlásával járult hozzá az Alapítvány működéséhez, melyet a tavaszi zártkörű művészeti aukcióján értékesít a Bátor Tábor Alapítvány.

 „Az idei kiállítás a nemzetközi trendek ismeretében nem okozott meglepetést, sajnos a várakozásoknak megfelelően alakult a forgalom.” – értékelte röviden a vásárt Galambos Sándor a Budapest Art Fair szervezője. „Külön köszönet és tisztelet azoknak a galériáknak, akik a jelenlegi nehéz gazdasági helyzetben is fontosnak tartották, hogy megjelenjenek az egyetlen olyan hazai művészeti kiállításon és vásáron, ahol az érdeklődők egy időben és egy helyen tekinthetik át a hazai műkereskedelmi piac kínálatát. Úgy gondolom – és ezzel a véleményemmel nem vagyok egyedül –, hogy a külföldi kiállításokon való szereplés valóban kitörési lehetőséget jelent a nemzetközi szcénába, de emellett a hazai piacot sem szabad elhanyagolni. Célunk továbbra is, hogy a Budapest Art Fairt a külföldi példákhoz hasonlóan egy olyan rangos regionális művészeti vásárrá fejlesszük az évek során, mely öregbíti hazánk és Budapest hírnevét.”

A Budapest Art Fair 2010 antik és kortárs kiállítás és vásár 2010. november 25. és 28. között kerül megrendezésre a Műcsarnokban – honlapunkon www.budapestartfair.hu februártól megújult tartalommal várjuk.