Szabadidő magazin - A szecesszió magyar bútortervezői
Szabadidő magazin

A szecesszió magyar bútortervezői

2009. szeptember 24. 21:52 | Gold György

"Kőszálon termett sajgó liliom" Egy stílus, amelynek nincs magyar neve, csak neves alkotói.

                                                  

Talán az utolsó olyan nagy stílusáramlat mely egyaránt hatott az építészetre, a képzőművészetre (festészet, szobrászat, grafika), az iparművészetre (bútor, textil, üveg, kerámia stb.), a zenére, az irodalomra, színházra: a szecesszió volt. Francia nyelvterületen: Art Nouveau, német nyelvterületen:Jugendstil, angolszász vidéken Arts & Craft, osztrák-magyar területen szecesszió. Mind ugyanazt a stílusirányzatot jelöli, de mindnek sajátos, a többitől megkülönböztethető stílusjegyei vannak. Egy stílus melynek nincs igazán magyar neve, de van sajátos magyar megjelenési formája.

   Ez a sajátos megjelenési forma az Iparművészeti Múzeumban megnyílt kiállítás témája.  Vagyis a magyar szecesszió bútortervezőinek munkássága. Stílszerűen az egyik legsajátosabban magyar szecessziós stílusú épületben, a Lechner Ödön által tervezett Iparművészeti Múzeumban láthatók mától a magyar- és külföldi-, állami- és magángyűjteményekből származó csodaszép bútorok.

   Az 1896 és 1914 közötti időszak tervezői stílusának változásait a kiállítás négy időegységre bontva mutatja be.

   Az első egység a stílus magyarországi kezdeteit tárja elénk.  Rögtön itt látható az egyik legérdekesebb darab: az épület eredeti berendezésének egy darabja, egy hirdetőtábla, a magyaros stílus szép példája, melyet maga Lechner Ödön tervezett.

   Ebben a részben kapott helyet Erzsébet királyné kerti szobájának berendezése. Az itt látható néhány darab nem máshonnan, mint Londonból érkezett Budapestre. Ugyanis a budai palota eredeti berendezése a háború alatt elpusztult. Szerencsére a másodpéldányokat az 1900. évi Párizsi Világkiállításon a londoni Victoria & Albert Múzeum megvásárolta, így most ezeket a darabokat láthatjuk.

    A második egység olyan tervezők darabjait mutatja be, akikre hatottak a kor nemzetközi áramlatai. Például Horti Pál több műve melyekre a francia, a német és az angol-amerikai stílus volt hatással. Jelentősek azok a darabok, melyeket az elmúlt években sikerült azonosítani és amelyeket az USA-ban tervezett.

   Ezen a részen tapasztalható az egyik legfájóbb hiány. Itt nem látható sajnos, csak korabeli képeken a Rippl-Rónai József által tervezett Andrássy ebédlő, melynek darabjai a történelem

viharai közepette megsemmisültek vagy eltűntek. Reménykedjünk, hogy egyszer talán még valahol, valamikor előkerül néhány darab közülük.

   A harmadik egységben a Gödöllői Művésztelep alkotóinak és tervezőinek munkáiból láthatunk néhány kivételes szépségű darabot. Ezek az alkotások az új, a tiszta forrásból meríteni akaró népies stílus képviselői. Itt láthatók Toroczkai Wigand Ede, Nagy Sándor, Kőrösfői Kriesch Aladár munkái mellet például a kevésbé ismert Pálinkás Béla vagy Maróti Géza művei.

   Végül a negyedik egységben a szecesszió kései időszakának, a két világháború közötti időnek, a modernista törekvésekhez közelítő stílusában készült alkotásai tekinthetők meg.

E korszak főbb alkotói között láthatjuk például Lajta Béla több áramlatot képviselő műveit, közöttük a Bárd Zeneműbolt, a Vakok Intézete, vagy a Vas utcai Kereskedelmi Iskola néhány berendezési tárgyát mely már az Art Deco hatását mutatja,  úgyszintén  Kozma Lajos néhány hasonló szellemiségű alkotását.

   Természetesen a kiállításon az itt felsoroltakon kívül még számos alkotó, iparművész bútorait, berendezési tárgyait is láthatjuk. Több tárgy érkezett a határokon túlról, például Szabadkáról vagy Marosvásárhelyről. Láthatunk míves kézi faragásokkal, egzotikus faanyagokkal, gyöngyház berakásokkal, intarziákkal, fém veretekkel, metszett üvegekkel díszített luxus bútorokat és a polgári igények kielégítésének szándékával készített egyszerűbb, olcsóbb és mégis gyönyörű darabokat.

   Jó szívvel ajánlható a kiállítás mindazoknak akik szeretik felidézni letűnt korok hangulatát, szeretnek gyönyörködni míves, szép tárgyakban és élvezni a pusztulástól megmenekült tárgyak látványát és üzenetét.

   A Somogyi Zsolt kurátor által rendezett kiállítás megtekinthető az Iparművészeti Múzeumban 2009. szeptember 24 - 2010 március 28 között.

 

Fotósarok