Szabadidő magazin - A Duna újjászületéséért
Szabadidő magazin

A Duna újjászületéséért

2009. szeptember 21. 21:34 | Kende GyörgyiA

450 milliós környezetvédelmi beruházás

"A Duna mellékágak nélkül olyan, mint az emberi test végtagok nélkül. A folyó élővilága csak ezekkel együtt nyújt egészséges környezetet, tiszta ívóvizet, kifogható halat, megtermelhető élelmiszereket."

Öt szervezet írta alá 2009. szeptember 10-én azt a partneri megállapodást, amelynek köszönhetően megindul a mohácsi Szabadság-sziget rehabilitációja. A 450 millió forintos környezetvédelmi beruházás – amelyet az Európai Unió egymillió euróval támogat – az első lépés a Duna számos szigetének és mellékágának helyreállítása érdekében, s lehetőséget teremt az egykori vízi és szárazföldi élővilág újjászületésére.  Hazánk legnagyobb folyójának mintegy kétszáz éve tartó pusztulását többek között a Szabadság-szigethez hasonló vizes élőhelyek újjálesztésével lehetne megállítani.

    

A WWF, a világ legnagyobb természetvédelmi szervezetének irányításával, és további négy résztvevő – Mohács Város Önkormányzata, a Duna-Dráva Nemzeti Park, az Alsó-Duna-völgyi Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság, valamint a Coca-Cola Magyarország – közreműködésével megszületett az a partnerségi megállapodás, amellyel hamarosan kezdetét veszi a mohácsi Szabadság-sziget rehabilitációja. A sziget és az egykor Mohács fürdőparadicsomának is helyt adó mellékág helyreállítása négy évig tart. A fejlesztés költsége meghaladja a 450 millió forintot, amelyhez az Európai Unió 1 millió euró (mintegy 270 millió forint) támogatást nyújt. A vállalati, civil és kormányzati szféra együttműködésével létrejövő környezetvédelmi beruházás az első, példaértékű lépés a folyó több tucat hasonló szigetének és mellékágának helyreállítása érdekében.

 

A közhiedelemmel ellentétben Magyarország legnagyobb, az ország vízellátása szempontjából is kulcsfontosságú folyójának kétszáz éve tartó pusztulása elsősorban nem az ipari szennyezés következménye. A Dunában egykor élő halfajok döntő része számára a folyó számtalan kissodrású mellékága biztosított szaporodásra alkalmas élőhelyet, ám ezek áldozatul estek a folyó túlszabályozásának, illetve egyéb beavatkozásoknak. Ezen vizes élőhelyek hiánya jelenleg a legnagyobb veszély az élővilágra.

 

A beavatkozások következtében indult pusztulásnak a Szabadság-sziget és a mohácsi Duna-part egykori ékessége, a mellékág is. A mellékág kivételesen gazdag élővilágnak adott egykor otthont és ívóhelyet. A nyolcvanas években épített gát azonban elvágta a vízutánpótlást, így megkezdődött a mellékág feltöltődése, ami tovább rontotta a Duna elszegényedett élővilágának helyzetét.

 

Az ívóhelyüket vesztett halfajok mellett a szigeten található ártéri erdő is veszélybe került, hiszen a környezetváltozás és a helytelen erdőgazdálkodás miatt az őshonos fafajok pusztulófélben vannak. Ez pedig az ártéri erdőkben fészkelő ritka madarakra is nagy hatással van, ugyanis az addigi pihenő- és költőhelyeik szűntek meg a sziget növényvilágának átalakulásával.

 

A szeptember 10-én aláírt partnerségi megállapodásban a felek rögzítették a következő négy esztendő teendőit. A tervezés már folyamatban van, a terepmunkálatok 2010-ben kezdődnek meg, és a tervek szerint 2013. végéig tartanak majd. A WWF Magyarország és partnereinek megállapodása szerint a sziget és a védett erdő a Duna-Dráva Nemzeti Park felügyelete alá került. A projekt során megnyitják a keresztgátat és eltávolítják a lerakódott iszapot, illetve a behurcolt fajok alkotta erdőfoltok helyett őshonos, ártéri erdőt telepítenek. Esélyt kap a megbolygatott természet, lehetőséget, hogy visszatérjenek az ártéri erdőkben fészkelő ritka madarak – a fekete gólya és a réti sas –, illetve fennmaradjanak olyan, egész Európa területén védett halfajok, mint a szivárványos ökle, a leánykoncér és a széles durbincs. A beavatkozások nyomán jelentősen javul majd az ivóvíz minősége is Baranya megye déli településein.

Fotósarok