Szabadidő magazin - Tihanyi Lajos
Szabadidő magazin

Tihanyi Lajos

2012. április 21. 21:09 |

Egy bohém festő Budapesten, Berlinben és Párizsban.Kiállítás a KOGART házban.

Négy évtized óta először látható Budapesten Tihanyi Lajos teljes életműve - a magyar festészet egyik legjelentősebb alakjának gyűjteményes kiállítása a KOGART modernista életmű sorozatának legújabb tárlata. A kiállítás mintegy 90 festmény, 40 grafika, 1 szobor, archív fotók, korabeli dokumentumok, levéltári anyagok és egy Tihanyiról készült film felvétel segítségével mutatja be az alkotót. A hazai múzeumok, illetve külföldi és magyar magángyűjtemények remekeiből összeállított válogatás az egyik legkiválóbb festőnk újrafelfedezésével kecsegtet.

 

A KOGART most nyíló kiállítása Tihanyi legszínvonalasabb munkáit vonultatja fel, azokat, amelyekkel hazai és külföldi kortársaihoz képest is újat tudott mondani. Igyekszik a művész helyét meghatározni a magyar festészetben illetve elhelyezni az európai művészet térképén választ keresve arra, mely művei kapcsán tekinthető az európai avantgárd rangos képviselőjének. A kiállítás egyrészt a művész életének különböző helyszínei (Nagybánya, Budapest, Bécs stb.), másrészt a stílusváltások mentén tagolja az életművet.

 

Passuth Krisztina a kiállítás kurátora vezette a bemutató tárlatot. Tihanyi városlakó volt, apja a Balaton Kávéház tulajdonosa, de egész életében szorosan kötődött a vidéki tájhoz.

Pályája 1907-ben indult, Nagybányán tanult festeni, ahol a nagybányai neósok (új festészeti lehetőségeket keresők) révén alkalma volt megismerkedni a legmodernebb francia törekvések, az ún. fauvizmus eredményeivel. Nagybánya tájait is megfestette, a rózsaszín és zöld  jellegzetes színeivel. A kiállításon látható az a festménye is, melyet a vászon mindkét oldalára festett. Az egyik oldalon a párizsi Saint-Michel hídat jelenítette meg, a másik oldalon pedig Ádám és Éva a Paradicsomban című kompoziciót.

A tárlaton szántalan portrét is láthatunk, többek között Kassák Lajos, Fülep Lajos,  Bölöni György arcképét is.

Párizsban - elsősorban Cézanne művészetének hatására - a szilárdabb kompozíció, a kép szerkezetének hangsúlyozása foglalkoztatja, ami elvezeti a Picasso és Braque vezetésével ekkor bontakozó kubizmushoz.

1909-ben csatlakozott a Nyolcak csoportjához (Czóbel, Berény, Kernstok, Márffy, Pór, Czigány, Orbán és Tihanyi).

1919 után Bécsbe ment. Művészetében a fauvizmus, El Greco és Cézanne szerkezetes festésmódja és a picassói kubizmus hatásai ötvöződnek. Míg a tízes évek elején az expresszionizmus és a futurizmus felé fordult,  a harmicas évektől kezdve már az absztrakt kifejezési lehetőségeket kereste. 1933-tól tagja a francia Abstraction-Création csoportnak.

Külön teremben mutatják be ceruzarajzait, melyeken a kor hírességeit örökítette meg. Itt látható Ady Endre, Tersánszky Józsi Jenő, Babits, Déry, Károlyi Mihály, Márai, Kosztolányi arcképe.

 

 Életműve barátainak – a fotós Brassaïnak és André Kertésznek, valamint Jacques de la Frégonnière festőnek - köszönhetően megmaradt, hagyatéka 1970-ben került haza Magyarországra.

 

A kiállítás alkalmából az Alapítvány kiad egy kétnyelvű Tihanyi Lajos kismonográfiát Passuth Krisztina művészettörténész tanulmányával, kb. 80 színes reprodukcióval, dokumentumokkal, forrásszövegekkel, kép- és irodalomjegyzékkel, illetve a kiállítás teljes műtárgyjegyzékével.

A KOGART videó szobájában a látogatók megtekinthetik a Magyar Nemzeti Galériában rendezett 1973-as kiállításról szóló filmet, melyben Déry Tibor beszél Tihanyi Lajosról.

  

 

 

Fotó:Csillag György 

Fotósarok