Serdülők életmód vizsgálata
Öngyilkossági hajlam, korai szex, dohányzás,ítal, rizió faktorok. A magyar szülők jól vizsgáztak.
11 európai országban mérték föl a 14-16 éves serdülők fokozott kockázatot jelentő szokásait, viselkedését. Az 1009 megkérdezett magyar serdülő közel fele már dohányzik, egyharmada kockázatos mennyiségű/gyakoriságú alkoholfogyasztó, és egytizedüknek öngyilkossági gondolatai vannak.
A SEYLE (Saving And Empowering Young Lives in Europe – SEYLE) vizsgálat az Európai Unió támogatásával 11 európai országban (Ausztria, Észtország, Franciaország, Írország, Izrael, Magyarország, Németország, Olaszország, Románia, Szlovénia, Spanyolország), zajlott 14-16 éves serdülők bevonásával a svédországi Karolinska Institutet vezetésével. Magyarországon tizenöt budapesti gimnáziumot, 1009 diákot vontak be a projektbe.
A kutatás fő célja, hogy a serdülők körében a fokozott kockázatú magatartás csökkentésével segítse elő az egészségesebb életmódot.
Sajátos helyzet, hogy bár a már belegyezett szülői nyilatkozattal rendelkező diákok 96%-a részt kívánt venni a vizsgálatban , addig az összes megkeresett diák szüleinek, mindössze csak 40 %-a adta beleegyezését .
Sajnálatos, hogy Magyarország az összes korosztályra együtt tekinve még mindig második helyen áll az öngyilkossági statisztikákban az Európai Unióban. Így hazánkban az öngyilkosság megelőzésének kiemelkedő a jelentősége..
A felmérés adatai szerint a magyar fiataloknak 12,69%-a kívánta a vizsgálatot megelőző két hétben, hogy bárcsak ne élne, míg 10,31%-uk arra is gondolt, hogy véget vessen az életének és 3,07%-uk el is tervezte, hogy hogyan tenné. Ez mindenképpen felhívja a figyelmet hazánkban a fiatalok körében végzett öngyilkossági prevenciós törekvések fontosságára.
A kockázatos magatartási formák vizsgálatának egyik fő terepe a különféle „káros szenvedélyek” előfordulásának megismerése.
A felmérési eredmények alapján elmondható, hogy a magyar 14 és 16 év közötti fiatalok 23,9 %-a soha nem fogyaszt alkoholt, 44,6 %-uk kevesebb mint havi egyszer, 25,7 %-uk havi 2-4 alkalommal, 5,2 %-uk hetente 2-3 alkalommal, ennél gyakrabban mintegy fél százalékuk fogyaszt alkoholos italt. A vizsgálati kritériumok alapján – korábbi eredményekre támaszkodva – kockázatos magatartásúnak azok a serdülők minősíthetőek, akik legalább havonta 2-4 alkalommal fogyasztanak nagyobb mennyiségű alkoholt. Ennek alapján a magyar fiatalok körében kockázatos gyakoriságú alkoholfogyasztás 31,5 %-ban fordul elő! .
A hatályos magyar szabályozás fényében viszont igen elgondolkodtató az a tény, hogy arra a kérdésre, hogy honnan jutottak az alkoholhoz, a magyar fiatalok 27,8 %-a válaszolta, hogy boltban vette (18 évnél fiatalabbakról van szó!).
A megkérdezett magyar serdülők 89,8 %-a még soha nem használt drogot, kevéssel az összeurópai átlagtól elmaradva 3,9 %-uk tekinthető kockázatos magatartásúnak e szempontból.
Ezzel szemben a dohányzási szokásos tekintetében megdöbbentő, hogy a magyar serdülők közel fele (47,5%) már dohányzik, 17 %-a pedig legalább napi 2 szál cigarettát szív el, azaz rendszeres fogyasztónak tekinthető. Érdekes, hogy ezzel párhuzamosan a fiatalok 66,7 %-ának egyik szülője sem dohányzik, tehát a szülői pozitív példa ellenére is rágyújtanak a serdülők.
A szintén fokozott kockázatú magatartási formának tekintett korai kezdetű szexuális életet illetően elmondhatjuk, hogy a vizsgálatban résztvevő 14 és 16 éves magyar diákok egy ötöde (22,5%) már aktív szexuális életet él, és nekik átlagosan már 2,2 szexuális partnerük volt életük során. A választ adó diákok 14,8%-ánál előfordul, hogy nem védekezik óvszerrel, de csak 4%-uk állítja azt, hogy ritkán vagy soha nem használ óvszert.
A SEYLE vizsgálatban nem csak káros szenvedélyeket és kockázatokat mérték fel, de az egészséges életmódot kifejező mutatókra is rákérdeztek..
A vizsgálatban részt vevő magyar diákok átlagos alvásmennyisége nem marad el jelentősen az ajánlott átlagos alvásmennyiségtől, azonban emellett is azt látható, hogy a vizsgált diákok 91,53%-a érezte magát fáradtnak iskola előtt heti rendszerességgel, valamint 15,15%-uk alszik iskola után legalább egyszer hetente.
A vizsgált magyar diákok nagy részének átlagos testtömegindexe a normális zónába esik, azonban 6,9%-uk a túlsúlyos illetve elhízott kategóriába került.
Nem elhanyagolható szempont annak kutatása, hogy a serdülők hogyan érzik, milyen mértékben törődnek velük szüleik, mennyire figyelnek rájuk a mindennapokban.
Elmondható, hogy a legtöbb szempont szerint az európai átlaghoz képest nem pusztán előkelő helyet szereztünk, hanem benne vagyunk az első három „legodafigyelőbb szülő” helyezésben is. A magyar serdülők osztják meg leggyakrabban szüleikkel, merre járnak, mit csinálnak szabadidejükben. A hazai gyerekek az európai országokból másodikként érzik a leginkább úgy hogy szüleik gyakran szakítanak időt arra, hogy beszélgessenek velük, és osztoznak velük életük fontos pillanataiban is: sportbeli vagy művészeti szereplésükkor.
Mindezek ellenére Magyarországon a szülők 42%-a soha nem ellenőrzi le, hogy tizenéves gyermeke megcsinálta-e a házi feladatát, míg mindössze 17,7%-uk az, aki mindig, de legalábbis gyakran teszi ezt.
A kitűnő eredmények tükrében is érdemes elgondolkodni azonban azon, hogy a serdülők 42%-a érzi úgy, hogy csak ritkán, vagy soha nem kap segítséget szüleitől fontos döntések meghozásában, egy harmadukkal nem beszélgetnek eleget a szüleik, és nem veszik figyelembe a véleményüket, és közel 20%-uk érzi, úgy, hogy szüleik nem értik meg problémáikat: mindezeket tekintetbe véve elmondható, hogy nagyon sok teendőnk van még e területen is.
