Vivaldi és Haydn
Az Orfeo zenekar és a Purcell kórus koncertje.
Vivaldi és Haydn
A 20 éve alapított Orfeo zenekar és a Purcell kórus koncertje
Művészetek Palotája, Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem
2011. november 25.
Közreműködik: Szutrély Katalin, Pintér Ágnes - szoprán, Nagy Bernadett - alt, Kálmán László - tenor, Kovács István - basszus, valamint Gyöngyösi Levente - orgona; koncertmester: Paulik László; vezényel: Vashegyi György
Az idén 20 éves Orfeo zenekarnak ez az idei utolsó koncertje a Müpában.
Az egyházzenei műsor már az adventi időszakra készülődés jegyében hangzik el.
A régizene kutatásában, rekonstruálásában és interpretációjában már nemzetközi hírnevet szerzett Vashegyi György ezúttal nemcsak különleges, de kimondottan népszerű zenével várja közönségét november 25-én a Művészetek Palotájába a Purcell Kórus és az idén 20 éve alapított Orfeo Zenekar élén. Vivaldi két "slágeroratóriuma", a Magnificat és a Gloria alkotja a hangverseny első részét. A második részben Haydn 1798-as, drámai hangvételű Nelson-miséje szólal meg, amelyet a "névadó" admirális személyesen hallgatott meg Kismartonban, a szerző vezényletével.
Vashegyi György és két évtizede működő együttesei - a Purcell Kórus, valamint a korhű hangszereken játszó Orfeo Zenekar - két olyan zeneszerző egyházi vokális alkotásait társították, akiket sokkal inkább hangszeres műveik révén ismer a koncertlátogató közönség. A 18. század első felében alkotott Antonio Vivaldi elsősorban versenyműveivel, a század második felében tevékeny Joseph Haydn pedig inkább szimfóniával, vonósnégyeseivel, billentyűs szonátáival, oratóriumaival írta be magát a zenetörténet nagykönyvébe. Mindkét zeneszerzőben közös, hogy hatalmas életművüknek bizonyos részeit csak a 20. században fedezte fel az utókor.
A hajszíne miatt vörös papként is emlegetett Vivaldi zenéje a 20. század második harmadában kezdte élni reneszánszát. Két legnépszerűbb egyházi műve, a mostani koncerten is felcsendülő Magnificat és Gloria azóta a koncertrepertoár része.
Hasonló a helyzet Haydn Nelson-miséjével: sok-sok évtizednek kellett eltelnie az osztrák szerző halála után, hogy egyházi kompozíciója ne csak elvétve szólaljon meg a hangversenytermekben. Pedig az alkotás akkor született, amikor Haydn már európai hírnévnek örvendett, 1798 és 1802 között - további öt jelentős misével egy sorban. Történelmi érdekesség, hogy a darabok megszületéséhez szükség volt arra is, hogy II. József halálos ágyán visszavonja rendeleteit, így az egyházzenét korlátozó reformok is hatályon kívül kerüljenek. Az Európát felforgató napóleoni háborúk lenyomatát őrzi a mű számos tragikus hangvételű részlete - innen alcíme is: Mise a szorongattatások idején. Nelson-misének pedig azóta hívják, mióta 1800-ban a Napóleon felett döntő győzelmet arató Nelson admirális jelenlétében előadták Kismartonban.
Vashegyi György
1970-ben született Budapesten. Zenei pályafutását hangszeresként kezdte: hegedű-, furulya-, oboa- (később barokk oboa-) és csembalótanulmányokat folytatott. Tizenhat évesen vezényelte első hangversenyét, és tizennyolc éves korában felvételt nyert a Zeneakadémia karmesterképző szakára, ahol Lukács Ervin tanítványaként végzett 1993-ban. Több alkalommal részt vett John Eliot Gardiner és Helmuth Rilling mesterkurzusain; 1994 és 1997 között John Toll posztgraduális continuo-növendéke volt a drezdai Régi Zenei Akadémián, s ugyanott kamarazenét is tanult Jaap ter Linden és Simon Standage irányításával. Budapesti diplomahangversenyén Mozart Varázsfuvolájának koncertszerű előadását dirigálta, operai bemutatkozásakor pedig Gluck Orfeóját a Budapesti Kamaraoperában.
A Purcell Kórus (1990) és az Orfeo Zenekar (1991) megalapítása óta elsősorban saját együttesei élén lép fel, amelyek Magyarország egyedülálló régizene-specialistáivá váltak: repertoárjuk gerincét a Gesualdótól Mozartig terjedő periódus zenéje alkotja, de számos alkalommal szólaltatnak meg későbbi darabokat is. Vashegyi ugyanakkor rendszeresen dolgozik más régizene-együttesek, valamint szimfonikus és kamarazenekarok vendégkarmestereként is. A Magyar Állami Operaházban 2000 augusztusában debütált Haydn L'infedeltà delusa című művével, s ott azóta rendszeresen vezényli Mozart operáit és Verdi Don Carlosát. 1992-től a Zeneakadémia continuo-tanára, amelynek zenekarát számos kiemelkedő színvonalú hangversenyen vezényelte.
1998-ban jelent meg első hanglemeze. Azóta több világpremier-lemezt készített Kraus, Istvánffy, Charpentier, Tunder és Tartini kompozícióiból, valamint számos koncertfelvételt tartalmazó CD-je is megjelent Purcell, Mozart, Haydn és Bach műveiből.
Orfeo Zenekar
1991-ben, idén 20 éve alapította Vashegyi György Budapesten. Nevét Monteverdi L'Orfeo-jának első teljes magyarországi előadása után vette fel.
A zenekar hivatásos zenészekből áll, akik más hazai és külföldi zenekarokban is fontos szerepet töltenek be zenekari tagként vagy hangszeres szólistaként.
Az Orfeo Zenekar nevéhez számos hazai ősbemutató fűződik a régi zenei kompozíciók autentikus megszólaltatása terén, korabeli hangszereken előadva. Pályájuk fontos szakasza volt, amikor 2002 és 2007 között Haydn első 80 szimfóniáját is szólaltatták meg az Esterházy-Kastélyban (a XVIII. század óta első ízben korabeli hangszereken) azzal a hangszeres létszámmal, mellyel Haydn Eszterházán évtizedeken át ugyanebben a teremben adott koncerteket.
Purcell Kórus
1990-ben Vashegyi György alapította Budapesten, az angol barokk szerző Dido & Aeneas c. operájának koncertszerű előadására.
Az akkor még a Zeneakadémia karmesterképzős növendéke nem is sejtette, hogy 15 évvel később a magyar zenei élet elsőszámú régi zene együtteseként tartják majd számon kórusát.
A kiváló fiatal énekesekből álló kórustagok mindegyike képzett muzsikus, énekes és hangszeres zenész. Emellett sokuk énekel más kórusban, vagy szólistaként más együttesekkel is.
A Purcell Kórus repertoárja gerincét a Gesualdotól Mozartig terjedő periódus zenéje alkotja, de számos alkalommal megszólaltatnak későbbi kompozíciókat is.
