Filmes átjáró a múltba
A magyar némafilm kora- sztárok, fotók-plakátok-filmek-vetítések. Kiállítás a Műcsarnokban
2011. augusztus 4. – szeptember 25.
MŰCSARNOK / MENÜ PONT GALÉRIA
"A kéozőművészet alapja a vizuális kultúra-" mondta a kiállítás megnyitóján Gulyás Gábor a Műcsarnok igazgatója.
Az Európai Filmes Átjáró – European Film Gateway /EFG/ – 2008 szeptemberében elindított európai uniós projekt, melyben 14 ország 20 filmarchívuma, filmmúzeuma, filmes intézménye vállalt szerepet. Célja, hogy az európai filmörökség minél nagyobb része hozzáférhetővé váljon a nagyközönség számára. Az első három év munkájának eredménye 790.000 digitalizált filmes dokumentum, melyek között filmek, fotók, plakátok, írásos és hangos anyagok egyaránt szerepelnek. A Magyar Nemzeti Filmarchívum 1000, a némafilm és a hangosfilm első korából származó fotó és 1200, a kezdetek és a 90-es évek között készült filmplakát hozzáférhetővé tételét vállalta. A kiállítás kihelyezett multimédiás terminálján a most induló EFG portál tartalmába tekinthetnek be az érdeklődők, valamint látható a magyar anyagból egy reprezentatív fotó- és plakát-válogatást.
A némafilm történetének sajnálatos és sajátságos velejárója, hogy a filmek jelentős része az idők folyamán megsemmisült, elveszett. Éppen ezért elsősorban az ezzel foglalkozó szakemberek, de a filmet szerető civil érdeklődők számára is fontos és izgalmasak a filmek életét kísérő dokumentumok: forgatókönyvek, újságcikkek, riportok, kritikák, sztárfotók, de legfőképpen a filmek forgatása közben készült felvételek, az ún. werk-, stand- és reklámfotók), valamint a filmek plakátjai. Ezekből rekonstruálható az elveszett némafilm tartalma, hangulata, képi világa, miliője, technikai és művészi színvonala.
A Kamarakiállításon a Magyar Nemzeti Filmarchívum film- és külön-gyűjteményeiben féltve őrzött, az EFG projektben szereplő, a némafilm korszakban készült magyar filmekből, fotókból és filmplakátokból mutatnak be válogatást.
A budapesti és a kolozsvári filmműhelyekben Antallfy Sándor, Garas Márton, Janovics Jenő, Pásztory M. Miklós, Uher Ödön és mások mellett forgatta első filmjeit a későbbiekben világkarriert befutó Korda Sándor (Sir Alexander Korda) és Kertész Mihály (Michael Curtiz) is.
A forgatásokon készült fotókon és a filmplakátokon láthatók a kor legendás magyar színésznői és színészei, Bajor Gizi, Blaha Lujza, Fedák Sári, Lábass Juci, Lenkeffy Ica és Csortos Gyula, Rajnay Gábor, Rátkay Márton, Uray Tivadar és mások, akiket korabeli sztárfotókon is bemutatnak.
Ezek a forgatásokon készült fotók nemcsak film-, hanem egyúttal fotótörténeti kuriózumok is, hiszen a kolozsvári Dunky fivéreket méltán tekinthetjük a magyar werkfotózás megteremtőinek, első igazi mestereinek.
A magyar némafilm-plakátok pedig alkotóik, attraktivitásuk, magas művészi színvonaluk, technikai kivitelezésük okán a hazai művészettörténetben (plakátművészet, litográfiatörténet) is fontos helyet foglalnak el.
A kiállításhoz vetítéssorozat is kapcsolódik, melyen kizárólag kuriózumokat lehet látni, többek között Korda Sándor: Aranyember (1918), Janovics Jenő: Utolsó éjszaka (1917) és Deésy Alfréd: Aphrodité (1918) című alkotását.
A Műcsarnok és a Magyar Nemzeti Filmarchívum kapcsolatának több évre visszanyúló gyökerei vannak. Együttműködésükben jött létre a BBS Archívum, mely a Műcsarnok könyvtárában működő kutatóarchívum és webes adatbázis. A kiállítás multimédiás termináljain az EFG archívuma mellett a Balázs Béla Stúdió csaknem 200 órányi filmtartalmát is hozzáférhetővé teszik.
Filmprogramok:
2011. augusztus 18., csütörtök, 18 óra Keserű szerelem (Hunyadi János) (8 perc, inzert nélkül) Francia cím: Le purge 1912, Hunnia Biográf Rendezte: Góth Sándor Írta: Pásztor Árpád Szereplők: Vendrey Ferenc, Lenkeffy Ica, Makay Margit, Tihanyi Miklós A legkorábbi magyar játékfilmek még rövid, egy-két tekercses filmek voltak. Ebből a korszakból származik, s a Vígszínház mellett létrejött Hunnia Biográf stúdióban készült Góth Sándor vígjátéka. Címe a Hunyadi János keserűvízre utal, mely fontos szerepet játszik a szerelmi történetben, ugyanis ezzel teszik nevetségessé a Vendrey Ferenc által alakított, nemkívánatos öreg kérőt. A színpadias beállításban, hosszú jelenetekkel, kevés vágással, feliratok nélkül készült, olcsó poénra épült bohózat, hibái ellenére, külföldre is eljutott, s 2002-ben Franciaországból, a Centre National de la Cinematographie (Bois d’Arcy) gyűjteményéből került elő egy kópiája, melyen jól tanulmányozható a korai magyar játékfilmek túlgesztikuláló, pantomimikus játékstílusa. Három hét (93 perc, német inzertek) Német cím: Seelige drei Wochen 1917, Hungária Filmgyár Rendezte: Garas Márton Irodalmi forrás: Elinor Glyn regénye (Three Weeks, 1907) Forgatókönyv: Garas Márton Operatőr: Pellerin Raymond Szereplők: Fedák Sári, Kertész Dezső, Balassa Jenő, Sieder Adolf, Almássy Sári, Szécsi Ferkó, Tolnay Kálmán A megjelenésekor hatalmas botrányt kiváltó erotikus regény filmváltozata egy fiatalember és egy rejtélyes balkáni királynő három hétig tartó szerelmi kalandját mutatja be. A múlt század első évtizedeinek legnépszerűbb magyar operettprimadonnája, Fedák Sári alakította a királynőt, aki a keleti pompa gazdagsága, drapériák, szőnyegek, dúsan faragott bútorok közé zártan éli szomorú napjait férje, a betegesen féltékeny robusztus fejedelem fogságában. A múlt századforduló szecessziós dívája, aki egykor fanatikus rajongást váltott ki a közönségből ma sem okoz csalódást. Dekoratív megjelenésével a mai néző tekintetét is magához vonja és fogva tartja a film első jelenetétől kezdve, melyben szárnyszerűen széttárt karjairól súlyosan földig omló, gyöngyökkel kivarrt bársony palástban, hatalmas pompás fejdíszben, a totál egynegyedét kitöltve, lassan, méltóságteljesen, kissé gőgös fejtartással, szfinx vonásokkal, szoborszerű merevségséggel nyomul a kamera felé. A fejedelem diplomáciai útra indul, s az asszony három hétre belekóstolhat a szabadságba. Komornájával és öreg szolgájával fürdőhelyre utazik azzal a kimondott céllal, hogy megismerje a boldogságot és az igazi szerelmet, melynek tárgyát ő választja. A film nitrokópiája 1003-ban a Deutsche Kinemathek gyűjteményéből került a Magyar Nemzeti Filmarchívumba. A filmeket zenével kíséri: Darvas Kristóf 2011. szeptember 1., csütörtök, 18 óra 1917, Phönix Filmgyár Rendezte: Kertész Mihály Irodalmi forrás: Alfred Deutsch-German regénye Forgatókönyv: Vajda László Feliratok: Siklósi Iván Operatőr: Bécsi József Szereplők: Leopold Kramer, Balassa Jenő, Kläry Lotto, B. Marton Erzsi, Ujj Kálmán A háború nehéz éveiben, vagy hogy Kertész Mihály szavaival éljünk, „a komor, emberfeletti megpróbáltatások, a vér és a gyász idejének nagy káoszában” olyan filmekre vágyott a közönség, melyek elterelték a figyelmét a bajokról. Kertész ponyva ízű, egzotikus története a realitástól távol, a fantázia álomszerű tájain játszódik, mégis reális érzések és hangulatok kifejezője. Európa éppúgy a halál árnyékában vergődik ezekben a napokban, a háborúba küldött katonák, és a támasz nélkül otthon maradottak éppoly kilátástalannak érzik életüket, mint a film hőse, Harry, aki öngyilkosságra készül. A pazarló életet élő, eladósodott Lord Hardling lebeszéli az öngyilkosságról, azután mégis elfogadja Harry ajánlatát, és biztosítást köt a fiatalember megunt életére. Harry pedig megígéri neki, hogy egy év múlva megöli magát, hogy a lord a biztosítási összegből rendezhesse adósságait. Harry egyetlen feltétele, hogy hátralévő életét Indiában tölthesse. Ott azonban beleszeret a gyönyörű Halasdane hercegnőbe, aki egy indiai orvos, Hyttara Sahib társaságában utazgat. Bár a hercegnő sem közömbös iránta, a lordnak tett ígérete miatt Harrynak semmi reménye a boldogságra. Mikor közeledik a végzetes dátum, visszatér Európába meghalni. Váratlanul megjelenik a hercegnő társaságához tartozó indiai orvos, hogy megkönnyítse utolsó útját egy speciális méregitallal. Ez azonban nem öli meg csak elaltatja Harryt, aki hamarosan magához tér. Az indiai orvosról kiderül, hogy nem más, mint barátja Edward, a titokzatos hercegnő pedig a lord gyámleánya, Mary. Jelenleg csak a film Indiában játszódó részlete található meg a Magyar Nemzeti Filmarchívum gyűjteményében, de hamarosan haza kerül a film teljes kópiája is, mely Hollandiában maradt fenn, és 2010-ben az EYE-Film Museum (Amsterdam) restaurálta. Az aranyember (85 perc, német inzertek) 1918, Corvin Filmgyár Rendezte: Korda Sándor Irodalmi forrás: Jókai Mór regénye (Az arany ember, 1873) és színműve (Az arany ember, 1883) Forgatókönyv: Vajda László Operatőr: Kovács Gusztáv Díszlettervező: Márkus László Szereplők: Beregi Oszkár, Rajnay Gábor, Lenkeffy Ica, Makay Margit, Berky Lili, Horváth Jenő, K. Demjén Mari, Bartos Gyula, Vándory Gusztáv, Szöreghy Gyula, Fáy Szeréna, Kürthy József Jókai egyik legsikerültebb alkotása, s az írónak is legkedvesebb regénye, melynek témáját gyermekkori komáromi élményeiből merítette, a XIX század elején játszódik. Hőse a bátor, tehetséges dunai hajós, Tímár Mihály a török birodalomból menekülő dúsgazdag kereskedő kincseihez jut, nem egészen egyenes úton. Fölnevelteti, és feleségül veszi a kereskedő árván maradt lányát, aki mit sem tud a kincsekről, hogy elégtételt adjon neki, s a maga lelki egyensúlyát is helyreállítsa. Házassága azonban boldogtalan, csak a hála és rokonszenv szálai kötik össze őket. A pénzre és a pénzszerzésre alapozott polgári világtól megcsömörlött férfi az Al-Duna dús termékenységű, rejtett zugában, a Senki szigetén ismeri meg a boldogságot a társadalmon kívül élő fiatalasszony, Noémi mellett, aki gyermekkel is megajándékozza. Végül belefárad a kettős életbe, eldobja vagyonát, eltűnik az emberek elől, hogy a világon kívüli boldog édenkertben élje le hátralévő életét. A Corvin filmgyár legnagyobb vállalkozása eredetileg 16 felvonásból állt, 6000 méter hosszúságú volt, s csak a próbavetítések után rövidítették 12 felvonásra. Az utókorra egy ennél is rövidebb, németországi forgalmazásra készült verzió maradt fenn, mely a Bundesarchiv Filmarchiv (Koblenz) gyűjteményéből került elő. A restaurált kópiát a Lumière alapítvány támogatásával a British Film Institute készítette. A filmeket zenével kíséri: Darvas Kristóf
2011. szeptember 8., csütörtök, 18 óra Fületlen gomb (17 perc, német inzertek) Német cím: Der verlorene „Knopf” 1918, Star Filmgyár Rendező: Kéméndy Jenő Szereplők: Sugár Pál, Lucy Wett, Lányi Irma, Virágh Jenő, Wetzler Blanka, Vágó Pál Zoltay Adalbert festőművész egy budai villában éli mézesheteit ifjú feleségével, Malvinnal. Egy nap azonban véget ér az idill, egy leszakadt és elveszett gomb miatt összevesznek a fiatalok. Már-már úgy tűnik, hogy válásra kerül a sor, amikor előkerül a vitát kiváltó gomb és újra szent lesz köztük a béke. A Star filmgyár rövid játékfilmjét az Operaház díszlettervezője rendezte, a főszerepben a filmgyár egyik rendezőjét Sugár Pált láthatjuk. A rövidfilm az Österreichisches Filmmuseum (Bécs) gyűjteményéből került elő 2007-ban. Restaurált kópiája most kerül először közönség elé. Aphrodité (90 perc, angol inzertek) 1918, Star Filmgyár Rendezte: Deésy Alfréd Forgatókönyv: Pakots József Operatőr: Vass Károly Művészeti vezető: Rákosi Tibor Szereplők: Góth Annie, Kornay Richárd, Peterdy Klári, Hollay Kamilla, Dán Norbert, Margittay Gyula, Turán Gusztáv, Lubinszky Tibor Mint Deésy Alfréd többi filmjei az Aphrodité is elsősorban dekorativitásával emelkedik ki a korabeli magyar filmek mezőnyéből. A külsőket Dalmácia festői tájain, a belsőket gazdag szecessziós díszletek között vették fel. A történet Olaszországban játszódik. Medina hercege szobrot, majd festményt rendel Aphrodité istennőről. Mindkettőnek modellje a gyönyörű Julie, akit a herceg feleségül vesz. Ám az asszony szíve Giovannié, a festőé. A férjjel szívroham végez, amikor feleségét Giovanni karjában meglátja. Julie és a festő kapcsolatából kislány születik. Giovanni megkéri Julie kezét, de az asszony kikosarazza, mert elvesztené örökségét, ha megházasodna. Giovanni bánatában beáll kolduló barátnak. Egy zárdában rátalál kislányára, magával viszi és egy halászasszony gondjaira bízza, aki saját gyermekeként neveli fel. Tizenöt év múltán Beppo, a halászfiú beleszeret a húgának vélt idegen lányba. Medina herceg fia, Paolo, aki Julie társaságában arra utazgat a halászasszony leánya, Camilla iránt lobban lángra. Giovanni a falu plébánosaként egyengeti a szerelmesek útját. Julie felkeresi és megpróbálja újra elcsábítani egykori kedvesét, de Giovanni ellenáll a kísértésnek, és továbbra is Isten szolgája marad A film fennmaradt kópiája a British Film Institute (London) gyűjteményéből került elő angol inzertekkel. A filmeket zenével kíséri: Darvas Kristóf 2011. szeptember 15., csütörtök, 18 óra 1924, Deésy Filmgyár Rendezte: Deésy Alfréd (színpadi rész: Adorján László) Irodalmi forrás: Petőfi Sándor költeménye (1845), Kacsóh Pongrác és Heltai Jenő daljátéka Forgatókönyv: Adorján László Zene összeállító: Barna Izsó Szereplők: Sugár Gyula, Boháty Lajos, Tubay Nusi, Csillagné Déry Margit, Szécsi Tilla Petőfi elbeszélő költeményét először 1916-ban filmesítették meg. Az Illés Jenő rendezésében készült adaptáció a tízes évek egyik legnagyobb filmes vállalkozása volt. Költségvetése 130000 koronára rúgott, a felvételeket 5 operatőr készítette, a filmben 6000 statiszta szerepelt. A költemény mesés mozzanatainak megjelenítésére filmtrükköket alkalmaztak. János vitéz szerepét Deésy Alfréd játszotta, aki nyolc évvel később, a magyar filmipar válságának idején ennek a szerényebb szkeccs változatnak, mely három film és három színpadi részből állt, a film részét rendezte. Az eredetileg 849 méteres filmből mindössze 359 méter hosszú töredék maradt fenn a Magyar Nemzeti Filmarchívum gyűjteményében. Hegyek alján (80 perc, cseh inzertek) Cseh cím: Baskická laská 1920, Star Filmgyár Rendezte: Balogh Béla Irodalmi forrás: Angel Guimera színművéből (Terra buixa) Rudolph Lothar és Eugen D'Albert operája (Tiefland, 1908) Forgatókönyv: Pakots József Operatőr: Nagy Dezső Zene: Eugen D’Albert Szereplők: Lóth Ila, Petrovich Szvetiszláv, Dénes Oszkár, Szarvasi Soma, Mihó László, Kornay Richárd, Posner Magda, Bera Paula, Hatvani Károly, Szarvasiné Leóna A Star filmgyár főrendezője Balogh Béla, akit a korabeli kritika tiszta mesevezetéséért, figuráinak jó megformálásáért, humanista szemléletéért dicsért, igényesen filmesítette meg Eugen D’Albert operájának egyszerű, de nagy drámai erejű történetét, mely az idilli természeti élet és a romlott civilizáció oppozíciójára épül, s melyben a hegyek lakói az előbbit a völgybeli emberek az utóbbi képviselik. Márta, a hányatott életű árva lány a züllött földbirtokos szeretője, és a vízimalom tulajdonosa lesz. Az eladósodott férfi egy gazdag kereskedő lányát készül elvenni, hogy kifizethesse adósságait. A kereskedőnek tudomására jut, hogy leendő veje szeretőt tart, s kéri, hogy szakítson meg minden kapcsolatot a molnárlánnyal. A férfi ekkor, hogy a pletykáknak elejét vegye, férjhez adja Mártát egy jámbor hegyi pásztorhoz, de titokban tovább folytatná a viszonyt az asszonnyal. Mártát azonban meghatja a pásztor tiszta szerelme, ellenáll volt szeretőjének, mindent bevall a férjének, aki nagylelkűen megbocsát neki és magával viszi a hegyekbe. A filmeket zenével kíséri: Darvas Kristóf 2011. szeptember 22., csütörtök, 18 óra Őfelsége a király nevében (9 perc, magyar inzertek) 1919 A Tanácsköztársaság idején készült háborúellenes propagandafilm a családjától elszakított, frontra vezényelt és ott hősi halált halt egyszerű munkásember, Alattvaló János sorsán keresztül mutat rá az I. világháború értelmetlenségére. Az obsitos (65 perc, magyar inzertek)
Az utolsó hajnal (töredék, 17 perc, német inzertek)
János vitéz (töredék, 18 perc, magyar inzertek)
