Tudománytörténeti világkonferencia
Hatvan ország tudósai vettek részt Budapesten a 23.Tudomány és Technikatörténeti Világkonferencián.Előadás az "öt marslakóról".
Tudománytörténeti világkonferencia Budapesten
"Eszmék és eszközök a társadalmi összefüggésekben "címmel rendezték meg július 28. és augusztus 2. között Budapesten hatvan ország tudósainak részvételével a 23. Tudomány- és Technikatörténeti Világkonferenciát .
Az esemény főrendezője az 1928-bam alakult Tudomány- és Technikatörténeti Nemzetközi Unió (IUHPS), a hazai szervező pedig a magyarországi IUHPS Bizottság.
Mint Vámos Éva, a magyarországi szervezőbizottság elnök elmondta, ez a kongresszus volt a legnagyobb, amelyet ebben a tárgyban valaha rendeztek: a budapesti tanácskozásra 60 országból 1400 regisztrált résztvevő jelentkezett. A legnagyobb küldöttséggel, 150 fővel az Egyesült Államok képviseltette magát, valamivel száz felett volt a francia résztvevők száma, ahogy a magyaroké is.
A konferencia jelentőségét Vámos Éva abban foglalta össze, hogy bár e tudományterület reprezentánsai a tudomány, a technika múltját vizsgálják, ám e kutatások során olyan meglátások, eredmények születnek, amelyek a mának szabnak irányt.
.
A hatnapos tanácskozás során 52 bejelentett szekcióban és 96 önszerveződő szimpózium keretében folyt a munka. A konferencia résztvevői között számos nemzetközi hírű tudós tartott plenáris előadásokat .. Alexander Jones brit tudós az úgynevezett antikytherai mechanizmusról beszélt, amelyet egy évszázada találtak egy ókori hajóroncs szállítmányában. Előadásában azt taglalta, hogy az ókori bronzeszköz milyen szerepet játszhatott a görög csillagászatban.
James Moore brit kutató a Darwin-év kapcsán azt boncolgatta, hogy miért is szükséges napjainkban megvizsgálni a körülményeket, amelyek lehetővé tették a nagy természettudósnak az evolúciós elmélet megalkotását.
Paolo Brenni, a Firenzei Múzeum igazgatója azt vizsgálta, hogy mi történik a csillagászat hagyatékával napjainkban, 400 évvel azután, hogy Galilei először végzett teleszkóp segítségével asztronómiai megfigyeléseket.
A plenáris előadók között Hargittai István akadémikus,"az öt marslakóról" - Kármán Tódorról, Szilárd Leóról, Wigner Jenőről, Neumann Jánosról és Teller Edéről beszélt.
Szó esett a tanácskozáson a nemzetközi tudományos kapcsolatokról, a nők szerepéről a tudományban és a műszaki életben, a modernizációról és a fejlődésről. A világkonferencia témái között szerepel a tudomány a hidegháború időszakában, a modern tudományos ismeretek útja Nyugatról Kínába.
A résztvevők szóltak a "háborúzó levelekről" is, amelyek kapcsán azt vitatták,, hogy miként tükröződtek a tudományos viták XVI-XVII. századi levelezésekben. Jóban, rosszban? címmel az együttműködő tudományos kutatópárokról szóltak..