Világpremier a Művészetek Palotájában.

Arany János zseniális balladájának zenei köntösbe öltöztetett üzenete.

1857-ben írta Arany János A walesi bárdok c. költeményét. Több mint 150 év után a világhírű velszi zeneszerző Karl Jenkins kantátát komponált Arany csodálatos alkotásából. A zenemű megszületéséhez Peter Zollman kiváló angol fordítása adta a lehetőséget. Az új alkotás világpremierjére a Művészetek Palotájában került sor méltó ünnepi előadásban.

A nagyszabású, kulturális eseményt megtisztelte jelenlétével a köztársasági elnök és felesége, a kormány néhány tagja, a Brit Nagykövetség vezetősége, a diplomáciai testületek tagjai, valamint a magyar zene és irodalomkedvelők széles tábora.

A minden magyar ember által ismert ballada üzenete egyetemes és örökérvényű: a történelem során mindig voltak és lesznek olyanok, akik életük kockáztatása árán is szót mernek emelni a szabadságért. Az új kantáta a magyar és a velszi történelem ismert, illetve névtelen hősei előtti főhajtás kívánt lenni, és egyben hirdeti a zsarnoksággal és a bármilyen elnyomással mindenkor szembeszegülni kész bátor emberi kiállást. A mű beszédes alcíme: A civil kurázsi dicsérete – In Memoriam Arany János.

A nagyszabású világpremier a magyar és a velszi himnusz előadásával kezdődött. Egyébként a költő által megfogalmazott esemény Montgomery várában nem biztos, hogy megtörtént. Maga Arany János írta a következőket: „A történelem kétségbe vonja, de a mondában erősen tartja magát, hogy I. Eduárd angol király, Wales tartomány meghódítása (1277) után, ötszáz walesi bárdot végeztetett ki, hogy nemzetök dicső multját zöngve, a fiakat föl ne gerjeszthessék az angol járom leigázására. A. J.” Ha a kutatások nem is igazolják a megfogalmazott eseményeket, ez a tény mit sem változtat Arany balladájának egyedülálló gyönyörűségén. 

Bár az elmúlt században többször próbálkoztak a költemény angol fordításával, mégis Peter Zollman volt az első, aki méltóképpen adta vissza a ballada hangulatát. Peter Zollman 1931-ben született Budapesten. 1956-ban a forradalom után Angliában lelt új hazára. Tanulmányai befejezésekor és azóta is számos magyar költő alkotását fordította angolra. Csak néhány név Arany János mellett: József Attila, Kosztolányi Dezső, Nemes-Nagy Ágnes, és elkészítette az angol verzióját Vörösmarty Mihály: Csongor és Tündéjének, és Balázs Béla: Kékszakállú herceg vára c. művének.

A komponista Karl Jenkins 1944-ben született. A halkszavú velszi származású brit muzsikus már életében kultikus legendának számít, évek óta vezeti a komolyzenei sikerlistákat. Műveit nagy sikerrel játsszák az Egyesült Királyságtól Európán, Ázsián, Ausztrálián, Kanadán és az USA-n át Dél-Amerikáig. Élő klasszikus, aki történetesen velszi származású, és ma is szülőföldjén Cardiff közelében él. Művei között egyházi témájúakat épp úgy megtalálunk, mint népszerű dalokat, sokféle stílusban komponált alkotásokat, és számos film és televízió-sorozat sikeres kísérőzenéjét tartja számon a világ.

Az ünnepi előadás bevezetéseként a védnökséget vállaló Pálinkás József, az MTA elnöke beszédét hallgatták meg az érdeklődők, majd Őfelségének, a Walesi Hercegnek ünnepi köszöntőjét olvasták fel. Ezek után John Asquith gyönyörű orgánumával meggyőzően mondta el az angolra fordított balladát, majd kiváló művészünk, Mécs Károly, megrendítő átéléssel tolmácsolta Arany költeményét, természetesen magyarul. A zenemű kiváló előadói: a MÁV Szimfonikus Zenekar, a Debreceni Kodály Kórus /karigazgató: Pad Zoltán/, a Nyíregyházi Cantemus Vegyeskar /karigazgató: Szabó Soma/, a Cardiff-i Vegyeskar /karigazgató: Gwawr Owen/ a The English Concert Singers /karigazgató: Roy Wales/. Szólisták: Kiss B. Atilla – tenor, Kertesi Ingrid – szoprán, Kováts Kolos – basszus, Sárkány Kázmér – bariton, Haja Zsolt – bariton. A világpremier bemutatóját maga a zeneszerző, Karl Jenklins vezényelte.

A kilenc tételes kantáta mindenki számára élvezhető, dallamos kompozíció. Az előadók hűségesen tolmácsolták a zenei mondanivalót, élmény volt hallgatni a hatalmas kórus-együttest, és a zenekar is hűségesen követte a karmester-komponista zenei jelzéseit.

A közönség lelkesen ünnepelte az alkotót és az előadókat. Bízhatunk abban, hogy a velszi zeneszerző művének révén a világ is megismeri Arany János zseniális balladájának zenei köntösbe öltöztetett mondanivalóját.

Várjuk a híreket a további előadásokról.