Duna stratégia

14 országot érint.

A 27 tagállam miniszterei Luxemburgban jóváhagyták az Európai Unió Duna régióra vonatkozó stratégiáját, amelyet tavaly decemberben fogadott el a Bizottság (IP/10/1687). Már zajlanak a stratégia gyakorlati megvalósításának előkészületei.

Mivel a Duna régió az EU teljes lakosságának egyötödét érinti (százmilliós népességgel), igen fontos szerepet tölt be az Unió egészének jóléte tekintetében is. A régióban felmerülő nehézségek nagy része nem csak országhatárokon belül jelentkezik: az árvíz, a közlekedési és energiahálózatok összekapcsolása, a környezetvédelem és a biztonság mind-mind egységes megközelítést kíván.

A stratégia elsősorban 14 országot érint, amelyek közül 8 uniós tagállam (Németország, Ausztria, Magyarország, Cseh Köztársaság, Szlovák Köztársaság, Szlovénia, Bulgária és Románia) 6 pedig nem tagállam (Horvátország, Szerbia, Bosznia és Hercegovina, Montenegró, Ukrajna és Moldova). A fellépések és projektek megvalósításában és a kitűzött célok elérésében a civil társadalmat képviselő szervezetek és magáncégek is részt vesznek.

A stratégia új munkamódszerként makroregionális megközelítést alkalmaz, mint ahogyan az a Balti-tengeri régióra vonatkozó uniós stratégia jellemzője is volt. A módszer újdonsága abban rejlik, ahogyan a résztvevő országok a közös célok kitűzése, a finanszírozások és a célok megvalósítása érdekében végzett közös munka terén együttműködnek, a Bizottság pedig a koordináció terén tölt be vezető szerepet.

A stratégia négy alapvető pillérre épül:

• A Duna régió összekapcsolása a többi régióval (a mobilitás fejlesztése, a fenntartható energiahasználat ösztönzése, valamint a kultúra és az idegenforgalom előmozdítása). E körbe tartozik például: a hajóroncsok és más szemét eltávolítása a folyómederből; multimodális terminálok kialakítása a folyami kikötőkben, hogy a belvízi hajóutak, valamint a vasúti és a közúti közlekedés összekapcsolódhasson; a Párizst Stuttgarton, Ulmon, Münchenen, Bécsen és Pozsonyon keresztül Budapesttel összekötő Magistrale vasúti tengely befejezése; a Biomassza projekt, amelynek a megújuló energiák fellendítése a célja; több országon átmenő, Duna menti vasúti-kerékpáros-hajós turistautak stb.

• A környezet védelme a Duna régióban (a vizek minőségének helyreállítása, a környezeti kockázatok kezelése, a biodiverzitás megőrzése). Ilyen projekt például: a tápanyagoknak a Dunában tartása érdekében védelmi sávok kiépítése, a Kék Duna együttműködési projekt keretében a települési szennyvíz kezelése, a gyógyszermaradványok csökkentése a vízben, az árvízvédelem szintjének javítása érdekében a vizes élőhelyek helyreállítása, a védett területek hálózatának kialakítása stb.

• Jólét teremtése a Duna régióban (a kutatási kapacitás, az oktatás és az információs technológiák fejlesztése, a vállalkozások versenyképességének támogatása, valamint az emberi erőforrásba és képességekbe való befektetés). Erre közös kutatóközpontok létrehozásával, a szakoktatás és a szakképzés terén szervezett közös programok indításával, az e‑kormányzati és az e‑egészségügyi szolgáltatásoknak a polgárok számára hasznosabbá tételével, a roma közösségeket támogató kezdeményezések szervezésével fog sor kerülni.

• A Duna régió megerősítése (az intézményrendszer kibővítése és az együttműködés erősítése a szervezett bűnözés leküzdése érdekében). Ezt elősegítő projekt: például az államháztartás irányításának terén képzések szervezése, illetve bevált gyakorlatok cseréje, dunai civil társadalmi fórum létrehozása, területfejlesztésre vonatkozó közös iránymutatások .

•  A Bizottság nyomon követi a stratégia megvalósulásának folyamatát, az első jelentését 2012 végén fogja közzétenni.