BBC History Világtörténelmi Magazin
Új történelmi folyóirat a világtörténelem iránt érdeklődőknek.
A BBC History Világtörténelmi Magazin megjelenése magyar nyelven a történelem iránt érdeklődő közönség nagy nyeresége. A Kossuth Kiadó új kiadványa, melyet rekord gyorsasággal sikerült a magyar lappiacra behozni azt az angolszász stílust képviseli, mely a történeteket a hétköznapi élet tükrében jeleníti meg.
A lap tartalma hiteles, meghökkentő és olvasmányos. Világtörténelmi témákat és magyar kapcsolódásokat dolgoz fel gazdag képanyaggal illusztrálva. Történelmi személyiségeket mutat be másként, mint ahogyan eddig olvashattunk róluk. A cikkek és illusztrációk magas színvonalát a BBC és a magyar kiadás neves szerzői, valamint a BBC archívuma és a Cultiris Kulturális Képügynökség garantálja.
A lap szerkesztői azt vallják: a személyes történet a történelem nélkülözhetetlen mozaikkockája, s ahhoz, hogy valóban megérthessük, sőt, megélhessük a korábbi korokat, a múlt minél többfajta darabjából kell kirakni a képet.
Az első lapszám 395 Ft-os bevezető áron vásárolható meg.
A BBC History világtörténelmi magazin minden hónap utolsó csütörtökén jelenik meg, az újságárusoknál kapható, vagy kedvezményesen előfizethető a Kossuth Kiadónál.
Témák az első szám tartalmából
Ördögi játszma
Nemcsak a lelkekben nem gyógyultak be a jaltai sebek, a történészek sem képesek lezárni a Churchill-Sztálin alku aktáit. Angliában ma is vitatják, hogy „az ördöggel kötött szövetség” helyességét – újabb és újabb érvekkel vitatva az akkori brit politikát.
Jalta a mérlegen
Valóban ott dőlt el Közép- és Kelet-Európa sorsa? A higgadt elemzés szerint nem, hanem elsősorban a hadszíntereken. Jalta jelképpé lett – egy világrendszer fogalmát is hozzá kötötték. Több mint hat és fél évtized után is érdemes mérlegre tenni a jaltai egyezményt.
Attila, aki nem volt Isten ostora
Nem, mert csak háromszáz évvel halála után ragasztották rá a legendák az elnevezést. Kemény ember volt, de a mértékadó történészek szerint türelmesen és diplomatikusan tárgyalt, és korántsem volt kíméletlen ember
A Holtak Könyve
A fáraók Egyiptomában az elhunytakat útikönyv segítette a túlvilági utazáshoz és az ottani élethez. Az ókori Egyiptom talán legkáprázatosabb könyvét a British Museum állította ki páratlan kultúrtörténeti installációban, amelyhez most a magazin olvasói is eljuthatnak.
Isaac Newton, a mesterdetektív
Fölfoghatatlan. Mintha mai történet lenne… A földkerekség egyik legnagyobb tudósa csak „másodállásban” foglalkozott fizikával, matematikával, csillagászattal, technikával és még egyéb tudományos kérdéssel. Pénzt kellett keresnie. Többet, mint amit a cambridge-i katedráért kapott. Elment a londoni Királyi Pénzverde igazgatójának röpke három évtizedre. És a leglelkiismeretesebb hivatalnok ügyszeretetével végezte a dolgát. Így szívós nyomozómunkával lefülelte a szigetország legagyafúrtabb pénzhamisítóját.
Magyarország az első világháborúban
Hogyan élték meg a háborút a mindennapok emberei? Mit éltek át a katonaruhába bújtatott parasztemberek a lövészárkokban? Hogyan éltek az otthon maradt asszonyok? Romsics Ignác akadémikus cikke alulnézetben jeleníti meg az első világháború hétköznapjait.
Hogyan lehetséges, hogy a magyar értelmiség színe-java is háborúpárti volt? A Nyugat íróinak többsége lelkesen üdvözölte a háború kitörését – még az oly szelídlelkű költők, mint Babits és Kosztolányi is csatlakozott a kardcsörtetőkhöz.
A magazin első világháborús összeállítása három filmre is emlékeztetve idézi föl a háborút:
A nyugaton a helyzet változatlan és a Nagy ábránd a nyugati hadszínteret, a Zilahy-könyvből készült Két fogoly a keletit teszi emlékezetessé.
Hogyan lett a jólfésült úrifiú Gandhiból a meztelen fakír?
Mintha egy divatlapból vágták volna ki a jóképű, választékos ízléssel és ficsúri műgonddal öltözött ifjú ügyvédjelölt fotóját. Innen indult és a mosolygó fakír képével fejeződik be a politikus Gandhi pályája. Ez is a történelem egyik megközelítésének módja: egy nagy történelmi személyiség miként alakítja tudatosan az öltözködésével a maga politikai küldetésének jelképét?
A marathóni csata
Jól ismerjük a lefolyását, de mennyire tudjuk elhelyezni a görög történelemben? A magazin cikke elsősorban arra ad választ, hogy mi volt a csata jelentősége Hellász történetében, s mennyire lehet összevetni a fontosságát a hastingsi csatával, amelynek révén normann uralom alá került Anglia.
A koreai háború szövetséget kovácsolt
Hajlamosak vagyunk azt hinni, hogy a mai nyugati szövetségi rendszer egyenes folytatása a második világháborúban kialakult amerikai-brit szövetségnek. Korántsem. A tartós egymásrautaltságot a két hatalom az 1950 és 1954 között dúló, és békekötéssel máig le nem zárult koreai háborúban ismerte föl.
Ízelítő a májusi számból
Templomos-perek a kontinensen és Angliában
Lehet még újat mondani a „legdivatosabb” lovagrendről, a keresztesekről? Nem lerágott csont már? Nem és nem – a magazin cikke arra ad nagyszerű példát, hogy az avatott történész minden korhoz hozzá tudja tenni a maga új szempontjait. A főképpen Franciaországban lefolytatott templomos perek mindenfajta erőszakoltság nélkül nevezhetők a világtörténelem első nagyszabású koncepciós perének. Az angol egyházi és világi bíróságok összehasonlíthatatlanul lágyszívűebbek voltak – alapvetően az angol jogrend és jogkövető magatartás következtében.
Kegyetlen középkor: holttestek a bíróság előtt
Közismert: az egyház mindenkor szigorúan elítélte az öngyilkosságot. De hogy a szerencsétlenek tetemeit még a törvényszéken is meghurcolják?! A BBC History rangos történésze okiratok birtokában eredt nyomába e hátborzongató gyakorlatnak.
Ki volt Toldi Miklós?
Valószínűleg tényleg ő volt a legkisebb fiú, és elérte az akkori öregkort, viszont volt családja: két fiának leszármazottait a 16. század elejéig tudjuk nyomon követni. Tanult ember volt, s kiváló katona lehetett: itáliai zsoldos kalandja során korának leghíresebb zsoldosvezérével harcolt egy seregben.
Mussolini hálószobatitkai
Claretta Petacci naplója azért egyedülálló, mert nemcsak a bulvárra nyitott olvasók kíváncsiságát elégíti ki tökéletesen – a napló nem szűkölködik a zaftos részletekben –, hanem azért is, mert a Duce messze egyetlen igazi bizalmasa rendkívül érdekes részletekkel ismerteti meg a történészeket is a fasiszta vezérről.
Mussolini unokájának emlékirata is hasonlóan forrásértékű. Ő elsősorban nagyanyjának, a Duce feleségének és édesapjának, a diktátor fiának elmondásaiból tette közzé nagyapjáról alkotott képét, s nem mellesleg fontos részleteket a vezér letartóztatásának körülményeiről.
Háború a vasúton
Meghökkentő, de érvekkel alaposan alátámasztott a következtetés: a történelemben semmi nem változtatta meg oly radikálisan a hadviselést, mint a vasúthálózat kiépítése, a síneken végrehajtott logisztikai hadműveletek.
A világ első városa
A sumérok voltak az első városlakók. Nemrégiben óriási régészeti projektben tárták föl a világ első városát, s az archeológusok egyedülálló tapasztalatokat szerezhettek a hatezer évvel ezelőtti népek életmódjáról is.