Római Riviéra
Újra feltárják Nero feleségének feltételezett villáját
Tovább folytatják az ásatásokat az Oplontis-villánál, Pompeji közelében. Az ókori világ jelenleg ismert egyik legfényűzőbb magánrezidenciájának eddig csak valamivel több, mint a felét, tízezer négyzetméternyi területét tárták fel.
A többi rész ma is Torre Annunziata utcái alatt rejtőzik, ezek kutatása külön várostervezési és engedélyeztetési procedúrákat von maga után.
A friss kutatások freskókkal, egykori kertek nyomaival és újonnan talált tárgyi leletekkel bővítik ismereteinket, miközben továbbra is nyitott a kérdés: valóban Nero feleségéé, Poppaea Sabináé volt a villa?
Oplontist az 1960-as évektől mintegy két évtizeden át intenzíven kutatták, majd a nagy léptékű feltárások hosszú időre lelassultak.
Most ismét jelentős ásatási munka zajlik a helyszínen, ennek eredményeit a magyar nézők október 12-én és 13-án 22:10-kor nyomon kísérhetik a Viasat History csatornán.
A régészek egyik célja a híres Pávák termének további feltárása volt, ahol korábban egy gazdagon díszített falat találtak, majd az újabb munkák során egy kisebb madárábrázolás is előkerült. Bár a figura feje nem maradt fenn, az élénk színek és a festés minősége a régészek szerint a pompeji és római freskóművészet legmagasabb színvonalát képviselik.
A villa méretei alapján tulajdonosa a római társadalom legfelső rétegéhez tartozhatott. A Nápolyi-öböl a Kr. u. 1. században afféle „római Riviéraként” működött, ahol császárok és befolyásos családok építettek tengerparti rezidenciákat. Oplontis még ebben a környezetben is kiemelkedően fényűző lehetett: mintegy hatvan méter hosszú privát medence, saját fürdőrészleg, színes mediterrán márványokkal borított terek, freskókkal díszített szalonok és gondosan kialakított kertek tartoztak hozzá.
A villa kertjében a vulkáni anyagba temetett fák ugyan idővel elkorhadtak, de a helyükön maradt üregeket gipsszel kiöntve vissza lehet nyerni az egykori növények formáját. A paleobotanikai kutatások szerint egykor a platánok mellett olajfák vagy citromfák díszítették a kertet, a jelenleg itt dolgozó régészek pedig megállapították, hogy a fákat szabályos sorban, az oszlopcsarnok vonalát követve ültették – vagyis az élő növényzet tudatosan megtervezett része volt az építészeti látványnak. Ebből a felfedezésből pedig már tovább lehet lépni a mindennapi élet megismerése felé, hiszen ezek a kertek folyamatos gondozást és egész évben jelen lévő személyzetet igényeltek.
VAJON POPPAEA SABINA, NERO CSÁSZÁR MÁSODIK FELESÉGE HASZNÁLTA EZT A REZIDENCIÁT?
A Poppaea család jelentős vagyonnal rendelkezett Pompeji környékén, a villában pedig olyan amfora is előkerült, amelyen a családhoz köthető személy neve szerepel. „Tudjuk, hogy valaki, aki ezt a családnevet viselte, jelen volt itt – ez fontos nyom, de nem perdöntő bizonyíték. Oplontis pontosan azt a világot mutatja meg, amelyben Poppaea Sabina élhetett, és olyan szintű gazdagságot, amellyel ő is rendelkezett. Azt azonban nem mondhatjuk biztosan, hogy a villa az övé volt” – mondja Dr. Sophie Hay kutató, a Pompeji és a római építészet szakértője Az ókori Pompeji: Az Oplontis-villa titkai dokumentumfilmben.
Közben maga Poppaea Sabina alakja is árnyaltabb megvilágításba kerül. Az ókori szerzők gyakran számító, ambiciózus és veszélyes csábítóként írták le, a mai kutatók azonban óvatosságra intenek ezzel a képpel kapcsolatban. Gabriel Zuchtriegel, a Pompeji Régészeti Park főigazgatója szerint a róla fennmaradt történetekben olyan sztereotípiák is felismerhetők, amelyeket az ókori férfi szerzők gyakran alkalmaztak a hatalommal rendelkező nőkkel szemben. Valószínűleg az új kutatások nemcsak egy villa építészetét, hanem annak lehetséges lakóit is új megvilágításba helyezik majd.
Hogy egyszer sikerül-e minden kétséget kizáróan Poppaea Sabina nevét kapcsolni Oplontishoz, továbbra is kérdés – de az új feltárások egyre pontosabb képet adnak arról a világról, amelyben Nero udvara és Róma leggazdagabb rétege élt.
