A vonatozás reneszánsza
Kulcsszerep a fenntartható fejlődésben. Viasat Nature.
AKÁR TÍZSZER KISEBB LEHET A VASÚTI KÖZLEKEDÉS KÖRNYEZETI TERHELÉSE, MINT A LÉGIÉ
Több mint kétszáz éve vonatozunk, és ez a közlekedési forma napjainkban ismét egyre inkább reneszánszát éli.
Népszerűségét nemzetközi hálózatokban a korszerű szolgáltatások kényelme, a változatos látnivalók lehetősége, valamint az ökoturizmus növekvő jelentősége adja, hiszen a vasúti közlekedés környezeti terhelése jóval kisebb, mint az autós vagy a légi utazásé.
A vonatozás jelentősen hozzájárulhat a környezet védelméhez: a European Sleeper vasúttársaság egyik cikke szerint az éjszakai vonatozás környezeti terhelése lényegesen alacsonyabb lehet, mint a repülésé. A Brüsszel–Prága útvonalon az éjszakai vonat akár nyolcszor kevesebb CO₂-kibocsátással járhat, mint a repülőút, és közel hatszor kevesebbel, mint az autózás. Az Amszterdam–Berlin útvonalon a kibocsátás akár 12,5-szer alacsonyabb lehet a repüléshez és nyolcszor alacsonyabb az autózáshoz képest. A beszámoló az EcoPassenger kalkulátorának adataira hivatkozik. Ezen számítások alapján, a rendelkezésre álló útvonaladatokat figyelembe véve, Budapest–Zürich viszonylatban is nagyjából tízszeres lehet a különbség.
DE MIÉRT ÉRDEMES VONATTAL, KÜLÖNÖSEN ÉJSZAKAI VONATTAL UTAZNI?
Az Európa éjszakai vonattal című dokumentumsorozat (nálunk október 5-étől érhető el a Viasat Nature csatornán) például azzal érvel, hogy az autókhoz, buszokhoz és repülőgépekhez képest a vasút egyszerre sokkal több embert képes szállítani, rövidebb távokon különösen hatékony közlekedési forma lehet, nagyobb távokon pedig szállásként is funkcionál. Ugyan hosszabb utazási idővel kell kalkulálni, de ha számításba vesszük egy repülőtér megközelítését, az indulás előtti várakozást, a be- és kijelentkezési folyamatokat, valamint a célállomásról a belvárosba történő eljutást, akkor már nem feltétlen annyival, mint elsőre gondoltuk. Az elektromos vonatok villamosított pályákon közlekednek, így helyben nem bocsátanak ki kipufogógázt, és kondenzcsíkot sem hagynak maguk után (a teljes kibocsátás természetesen attól is függ, milyen módon állítják elő a felhasznált villamos energiát). A produkció egyébként az éjszakai vonatozás különleges hangulatát és szépségét is bemutatja – a hazánkat érintő rész a Keletiből indul és Zürichbe tart, a Pannon-síkságtól az Alpokig szemléltetve a tájváltozást. (Ez a 800 kilométeres utazás október 19-én 20 órakor kerül a Viasat Nature műsorára, amely során még a híres kék szemű, fehér barokk szamár történetét is megismerhetjük – a faj a fennmaradását nagyrészben magyar tenyésztőknek köszönheti.)
KULCSSZEREP A FENNTARTHATÓ TURIZMUSBAN
Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség (EEA) szerint a vasút Európa egyik legenergiahatékonyabb személyszállítási módja: 2023-ban a vasút az Európai Unió közlekedésből származó közvetlen üvegházhatású gáz-kibocsátásának mindössze 0,3 százalékáért felelt, miközben jelentős szerepet töltött be a személy- és áruszállításban.
Az Európai Parlament is felismerte a vasúti közlekedés jelentőségét, és a fenntartható turizmus egyik alappilléreként tekint rá. Az intézmény a vasúti infrastruktúrába történő nagyobb beruházásokat sürgeti, különös tekintettel a határokon átnyúló szakaszokra. Nemcsak a nagysebességű vasúthálózatokat fejlesztené tovább, hanem a másodlagos és kisebb regionális vonalakat is, hogy a távolabbi és periférikus térségek is könnyebben elérhetővé váljanak. Az Európai Parlament jelentése külön kiemeli az éjszakai vonatok szerepét, amelyek alternatívát jelenthetnek a rövid távolságú repülőjáratokkal szemben, miközben bekapcsolhatnak a hálózatba új vidéki, kulturális és ökoturisztikai célpontokat.
