Szovjet termelési filmek

A sematizmus hatása a Szovjetunió filmművészetére

Szovjet termelési filmeket költöztet újra a mozivászonra a magyarhangya
A sematizmus hatása a Szovjetunió filmművészetére című filmklub július 12-én indul
az Urániában

1988-ban és 1989-ben a Műcsarnok adott otthont „A sztálini sematizmus hatása a
Szovjetunió filmművészetére 1936-1953 között” című vetítéssorozatnak. A
magyarhangya idén a 38 évvel ezelőtt indult filmklubot idézi meg: júliustól októberig 6
szovjet termelési filmet mutat be az Urániában, méghozzá mindegyiket 35mm-es
kópiáról.

A vetítéseket az orosz filmművészet és az orosz kultúra szakértői vezetik fel:
Felváltva tart majd bevezetőt az 1988-as filmklub házigazdája, Geréb Anna
filmesztéta, valamint Sz. Bíró Zoltán történész, Oroszország-szakértő.
A válogatás lehetőséget ad arra, hogy megnézzük, létezhet-e igazi filmművészet a
propaganda szolgálatában, és megvizsgáljuk, hogyan hatnak ezek a filmek a ma
nézőjére.

Vidám fickók (rendező: Grigorij Alekszandrov)
96 perc, 1934
Vetítik: július 12. 16:00

Grigorij Alekszandrov zenés vígjátéka egy amerikai mintára rendezett jazzmusical. A történetben Kosztyát, a tehetséges pásztort tévedésből nemzetközi koncertsztárnak hiszik. A zűrzavaros, humoros helyzetek során Kosztya egy jazz-zenekar élére áll, miközben beleszeret Anyutába, a házvezetőnőbe, aki végül ünnepelt énekesnővé válik .Jegyek már kaphatók az Uránia honlapján.

Lenin 1918-ban (rendező: Mihail Romm)
135 perc, 1939
Vetítik: augusztus 2.

Mihail Romm (Ábránd, Egy év kilenc napja) Leninről szóló, nagyszabású életrajzi filmje az 1918-as Moszkvában játszódik. Az orosz polgárháború tetőpontján, az éhínség és a pusztítás időszakában a Lenin és Sztálin vezette szovjet kormány a Kreml falai között fáradhatatlanul dolgozik azon, hogy kivezesse az országot a válságból…

Jégmezők lovagja (rendező: Szergej Eizenstein)
112 perc, 1938
Vetítik: augusztus 23.
Eizenstein egyetlen kasszasikere ez a filmeposz, ami az 1242-es Csúd-tavi ütközetről
szól. A csatában Alekszandr Nyevszkij csapatai visszaverték a Német Lovagrend
seregét, és ezzel helyreállították Oroszország egységét. A filmet a
Molotov-Ribbentropp-paktum megkötésekor betiltották a Szovjetunióban.

Berlin eleste (rendező: Mihail Csiaureli)
167 perc, 1950
Vetítik: szeptember 13.
Egy nagyszabású, hőseposz, ami a Nagy Honvédő Háborúról mesél, melodramatikus
keretben. A sztálini személyi kultusz jegyében Csiaureli a némafilmek drámai
kifejezőerejével igyekszik hatást kelteni. Sztálinnak ez volt a kedvenc sztálinista filmje.

Boldog ifjúság (rendező: Ivan Pirjev)
84 perc, 1939
Vetítik: október 4
A történet főhőse Klim Jarko, a talpraesett őrmester, aki hazatér a frontról és egy
kolhozban vállal munkát. Ott megismeri az életvidám és önálló
traktorosbrigád-vezetőnőt, akibe gyorsan beleszeret. Az udvarlás mellett azonban
szakmai riválisaival is meg kell küzdenie, miközben a katonai helytállást népszerűsíti a
kolhozban.

Volt egyszer egy kislány (rendező: Viktor Ejszimont)
74 perc, 1944
Vetítik: október 25.
A kilencéves Nasztyenka és az ötéves Kátya mindennapjai elevenednek meg Viktor
Ejszimont neorealista filmjében. A Volt egyszer egy kislány története Leningrád 17
hónapig tartó ostromáról szól, valamint azokról az emberekről és családokról, akiket megtört a háború.