Szabadidő magazin - A Műcsarnok távlati tervei
Szabadidő magazin

A Műcsarnok távlati tervei

2011. február 16. 19:08 |

Tematikus tárlatok, társadalmi témák művészeti megközelítésben

 Gulyás Gábor a Műcsarnok igazgatója sajtótájékoztatón ismertette a vezetése alatt álló intézmény terveit 2012-2016 relációjában.

 

Az elmúlt öt évben számos fontos és izgalmas kiállítást rendeztek a Műcsarnokban. Az a szellemiség, amely ezekhez a projektekhez kapcsolódott, esetenként komoly ösztönzést adott a hazai művészeti törekvéseknek. Ez jelentős érték, amelyet szeretnék megőrizni – ugyanakkor több ponton változtatást tervezek. A változtatások két legfontosabb iránya:

 

I. A kiállításokon megjelenő alkotások keletkezési dátuma akár a második világháború utáni időszakig is visszanyúlhat. Meggyőződésem ugyanis, hogy az ötvenes, hatvanas vagy hetvenes évek képzőművészete olyan kontextust kínál napjaink vizuális művészeti törekvéseinek, amely egyfelől árnyaltabb értelmezéseket tesz lehetővé, másfelől rámutat a képzőművészeti gondolkodásban végbement paradigmaváltás azon tendenciáira, melyek a kortárs művészetben ma is elevenen hatnak.

 

II. A kiállítások összeállítása az eddigieknél rendszerezettebb és tipizáltabb módon történik, döntően a következő keretekhez kapcsolódóan:

 

 

 

1. Tematikus tárlatok – magyar és nemzetközi

E kiállítástípusnál olyan társadalmi témák árnyalt, sok szempontú művészeti megjelenítései kerülnek sorra, mint például a fogyasztási kényszer beépülései a kultúrába, a Trianon-trauma vagy a boldogság-vágy emblémájaként és szimbólumaként értelmeződő kert-motívum.

 

2. Lezárult életművek – magyar

A hazai képzőművészet közelmúltjának olyan különböző, de nagy hatású mesterei, mint például Hantaï Simon, Tolvaly Ernő vagy El Kazovszkij átfogó kiállításai tartoznak ebbe a keretbe.

 

3. Lezárult életművek – nemzetközi

Az elmúlt fél évszázad iskolateremtő ikonjai – mint például Joseph Beuys, Francis Bacon vagy Arman – közül évente egy-egy alkotó életművének meghatározó részeit tervezem bemutatni.

 

4. Irányzatok és műfajok a magyar képzőművészetben a rendszerváltás után

A hazai kortárs művészeti szcénában jelentős súlyt képviselő irányzatok és műfajok átfogó bemutatása – nemzetközi párhuzamok megjelenítésével.

 

5. Retrospektív – nemzetközi

A kortárs képzőművészet legnagyobb hatású teljesítményeit – mint például Gerhard Richter, Bill Viola vagy Christian Boltanski műveit – időről időre önálló kiállításon tervezem bemutatni.

 

6. Retrospektív – magyar

A jelenkori magyar képzőművészet kiemelkedő képviselőinek – mint például Deim Pál, Bartusz György vagy Megyik János – retrospektív, összegző kiállítása.

 

7. Új törekvések – nemzetközi és hazai

Olyan progresszív szellemiségű, fiatal művészekhez kötődő alkotások bemutatása, amelyek színvonaluk okán képesek tényleges dialógust kezdeményezni a művészeti kánonnal.

 

 

Kiemelt feladatomnak tekintem, hogy a következő öt évben a kortárs magyar művészet számára nemzetközi színtéren is új fórumokat teremtsek.

 

1. Budapesti Biennálé

2014-ig szeretném teljes körűen előkészíteni, attól kezdve pedig kétévenként megrendezni a Budapesti Biennálét. A biennálé pozícióját jelentősen befolyásolja a nemzetközi képzőművészeti szcénában elismert külföldi főkurátor részvétele – ezért kiválasztásában különös gonddal fogok eljárni. A Budapesti Biennálé fő profilját jómagam a közép- és kelet-európai kortárs művészet reprezentálásában, s a nyugat-európai és tengerentúli kontextusba való beépítésében látom – de úgy vélem, a biennálé rendezését illető koncepcionális kérdésekről mindenekelőtt a hazai szakmai közegnek kell megegyezésre jutnia.

 

2. Magyar Flash Art

Terveim szerint még idén elindulhat a Flash Art nemzetközi művészeti folyóirat magyar mutációjának kiadása a Műcsarnok Alapítvány gondozásában. E magazin-jellegű, ugyanakkor magas szakmai értéket képviselő folyóirat hazai kiadása 35-50 százaléknyi magyar anyaggal fog jelentkezni. Elsődleges célja az lesz, hogy vonzó formában, információs jelleggel mutassa be a kortárs magyar szcénát, ezzel párhuzamosan a legfontosabb nemzetközi törekvésekről is tájékoztasson.

 

3. Nemzetközi galéria-hálózat

Még idén tavasszal konkrét javaslatot teszek három jelentős művészeti központnak számító külföldi nagyvárosban működő galéria-hálózat beindítására. Előzetes számításaim szerint csekély beruházással, alacsony fenntartási költséggel – négy-öt év múlva remélhetőleg már önfenntartó módon – ez a galériahálózat a jelenleginél összehasonlít­hatatlanul hatékonyabb külföldi megjelenési lehetőséget biztosít majd a kortárs magyar művészetnek.

 

 

 

2011. április 15-én és 16-án nyilvános konferenciát rendezünk a kortárs magyar képzőművészet jelenlegi helyzetéről, valamint közép- és hosszú távú perspektívájáról. Számomra – és az érdeklődésből ítélve még sokak számára – a tanácskozás legfontosabb tétje a Műcsarnok pozícionálása ebben a kontextusban.

 

Fotósarok