Nem beszélek zöldségeket

Film arról, miként ébredhet szeretet az ember szívében
Nem beszélek zöldségeket!
A szeretettelenségben töltött gyerekkor, a rideg anya által meghatározott felnőtt mindennapok sivársága után Germain csak abban lelheti örömét, hogy napközben a városka parkjában üldögél a padon, és eteti a galambokat.
Itt hozza össze a sors Margueritte-tel (Gisèle Casadesus), a törékeny, nyugdíjas tudóssal, aki minden idejét az irodalomnak, a könyveinek és a szavak „hatalmának” szenteli. A két ember szokatlan barátsága észrevétlenül kovácsolódik ott a padon, a galambok közt. Az egyszerű, de szeretetéhes fickó, és a világtól búcsúzó művelt asszony kapcsolata mélységes szereteten, és egy szokatlan, de annál erősebb „anya-fiú” kapcsolaton alapul. Germain szomjazza a tudást és az útmutatást, Margueritte pedig még egyszer, utolszor szeretne valamit átadni a szavak szeretetéből.
Eleinte Margueritte olvas fel a hümmögő, szavakat ízlelgető Germainnek, aki lassan „rákap” a tudás és az olvasás ízére. Ahogy lassan a túlkoros diák horizontja tágul, a férfi élete mind jobbra fordul, s képes lesz értékelni maga körül a pici örömöket is.
Jean Becker filmje értékesre csiszolt, mégis könnyed hangvételű kis mozi az elmúlásról, a „felnőtté válásról”, a képességről, hogy harcolni tudjunk valakiért. De legfőképp arról, hogy akkor is ébredhet szeretet az ember szívében, amikor a legkevésbé számít rá…
Eredeti cím: La tête en friche / My afternoons with Margueritte
Ország: Franciaország
Gyártási év: 2010
Hossza: 82 perc