Duna stratégia

2011. február 3. 18:44 |

Az együttműködés új lehetőségei

Johannes Hahn, az Európai Bizottság tagja bejelenti, hogy mely országok koordinálják a Duna régióra vonatkozó európai uniós stratégia kiemelt kérdéseit

A Duna kínálta óriási gazdasági lehetőségek jobb kiaknázása érdekében az Európai Bizottság 2010 végén előterjesztette a Duna régióra vonatkozó átfogó stratégiát tartalmazó javaslatát, amely nyolc EU-tagállamot és hat más európai országot is érint. A stratégia olyan konkrét kiemelt kérdésekre fog összpontosítani, mint például a hajózhatóság fejlesztése, a vízminőség, a biztonsági együttműködés és az idegenforgalmi lehetőségek. A stratégia további megvalósítása érdekében Johannes Hahn, a regionális politikáért felelős biztos Martonyi János magyar külügyminiszterrel Budapesten bejelentette, hogy mely országok és régiók fogják a kiemelt kérdések terén végzett munkát koordinálni E koordinátorok fogják a stratégia megvalósítását irányítani, amelyhez a többi érintett országgal és partnerrel – például nem kormányzati szervekkel – együttműködve munkaprogramot készítenek és finanszírozási lehetőségeket kutatnak fel. Eddig tizenegy kiemelt terület körvonalazódott. A stratégia célja, hogy az országok szorosan együttműködjenek, és új források felhasználása, új szabályok alkotása, illetve új intézmények létrehozása nélkül optimálisabban hasznosítsák a rendelkezésre álló EU-s forrásokat.

„A stratégia színesebbé és izgalmasabbá teszi a térségbeli együttműködést. Mélységes örömmel tölt el, hogy a régióban érintett minden uniós tagállam legalább egy kiemelt területnek a gazdája lesz és számos nem uniós tagállam is lényeges szerephez jut. A koordinátorok haladéktalanul megkezdik a stratégia végrehajtásának előkészületeit, azonosítják a legszükségesebb fellépéseket, hogy a régió mihamarabb felvirágozhasson és teljes mértékben kiaknázhassa gazdasági potenciálját. Meggyőződésem, hogy a stratégia nagymértékben hozzá fog járulni ahhoz, hogy virágzóbb jövőt teremtsünk Európának ezen a részén. A javaslatunk ugyanis a legfontosabb kérdésekre, így a mobilitásra, az energiaügyre, a környezetszennyezésre, az innovációra, a munkahelyekre és a biztonságra helyezi a hangsúlyt” - nyilatkozta Johannes Hahn biztos a koordinátorok bejelentését megelőzően.

A Duna régió Németországtól Ukrajnáig terjed. A régió számos kihívással küzd, mint például a kihasználatlan hajózási lehetőségek, a közúti és vasúti összeköttetések hiánya, az oktatási, kutatási és innovációs erőfeszítések koordinálatlansága, továbbá a környezetet fenyegető veszélyek.

A „makroregionális keretben” folytatott együttműködés célja, hogy a koordinációt hatékonyabbá tegye. E megközelítés lényege – amely a Balti-tengeri régióban már bevált –, hogy új jogszabályok és intézmények létrehozása helyett a különböző szakpolitikai területek és az érintettek közötti kapcsolatokat erősíti.

Az együttműködésnek ezt a formáját számos területen alkalmazni lehet, legyen szó özönvízszerű áradások, a biodiverzitás és az élőhelyek tönkretétele vagy a csempészet jelentette problémákról. Új lehetőségeket is teremthet, hiszen a folyami hajózás javítása és a nemzeti energiapiacok összekapcsolása révén megelőzhetők a villamos energia, a tüzelőanyagok és a fűtőanyagok terén jelentkező ellátási problémák.

Noha a stratégiához nem rendeltek külön uniós finanszírozási forrást, különböző uniós programok révén a régió máris jelentős támogatásban részesül. A stratégia célja, hogy a hozzáférhető támogatási összegek felhasználása – 2007–2013 között csak a kohéziós politika (Európai Regionális Fejlesztési Alap, Kohéziós Alap, Európai Szociális Alap) 100 milliárd eurót irányzott elő a régió számára – hatékonyabban történjen, valamint hogy felhívja a figyelmet a makroregionális együttműködés jelentőségére a helyi problémák kezelésében. A kiemelt kérdések koordinátorainak kijelölését követően már csak az Európai Tanácsnak kell júniusban jóváhagynia a stratégiát.

A stratégiában vázolt részletes cselekvési terv az alábbi négy pillérre épül:

a Duna régió összekapcsolása a többi régióval (pl. a mobilitás fejlesztése, a fenntartható energiahasználat ösztönzése, valamint a kultúra és az idegenforgalom népszerűsítése),
a környezet védelme a Duna régióban (pl. a vizek minőségének helyreállítása, a környezeti kockázatok kezelése, a biodiverzitás megőrzése),
jólét teremtése a Duna régióban (pl. a kutatási kapacitás, az oktatás és az információs technológiák fejlesztése, a vállalkozások versenyképességének támogatása, valamint az emberi erőforrásba és képességekbe való befektetés),
a Duna régió megerősítése (pl. intézményrendszer kibővítése és az együttműködés erősítése a szervezett bűnözés leküzdése érdekében).

A stratégia néhány határidős célkitűzésre is javaslatot tesz (az erőfeszítések jobb összpontosítása érdekében):

hatékony multimodális terminálok kialakítása a dunai kikötőkben, hogy a belvízi hajóutak, valamint a vasúti és közúti közlekedés összekapcsolódjanak 2020-ra,
– a teljes Dunára vonatkozó árvízkockázat-kezelési tervek végrehajtása – ami az árvízkockázatokról szóló irányelv szerint 2015-ben válik esedékessé – és ezáltal az árvízveszély jelentős csökkentése 2021-re,
a tápanyagterhelés szintjének csökkentése, ami lehetővé teszi, hogy a Fekete-tengeri ökoszisztémák 2020-ig az 1960-as szintre álljanak vissza,
a régió minden uniós állampolgára számára széles sávú és nagy sebességű internet-hozzáférés biztosítása 2013-ra,
a GDP 3 %-ának a kutatásra és fejlesztésre fordítása 2020-ra,

A kiemelt kérdések koordinátorainak egyik első feladata, hogy az említett célokat az egyes munkaterületeken legérdekeltebb országokkal elfogadják és finomítsák.

A célok megvalósítása érdekében a stratégia számos olyan intézkedést sorol fel, amely jelentős mértékben hozzá fog járulni az Európa 2020 stratégia fenntartható és intelligens növekedésre vonatkozó átfogóbb célkitűzéseihez is.

A kiemelt kérdések koordinálására kijelölt országok listáját a melléklet tartalmazza.

Előzmények

A Duna régióra vonatkozó Európai Uniós stratégiában részt vevő országok: Németország (Baden-Württemberg és Bajorország), Ausztria, Magyarország, a Cseh Köztársaság, Szlovákia, Szlovénia, Bulgária, Románia, Horvátország, Szerbia, Bosznia és Hercegovina, Montenegró, Moldova és Ukrajna.

A Bizottság a stratégiát az Európai Tanács kérésére terjesztette elő. A tagállamok várhatóan a 2011 első félévére eső magyar elnökség alatt hagyják majd jóvá a stratégiát


KULTÚRA ÚTI CÉL EURÓPAI UNIÓ ÉLETMÓD SPORT PARLAMENT INFORMATIKA SZABADIDŐ ANNO

Duna stratégia 2011. február 3. 18:44 \| Az együttműködés új lehetőségei Johannes Hahn, az Európai Bizottság tagja bejelenti, hogy mely országok koordinálják a Duna régióra vonatkozó európai uniós stratégia kiemelt kérdéseit A Duna kínálta óriási gazdasági lehetőségek jobb kiaknázása érdekében az Európai Bizottság 2010 végén előterjesztette a Duna régióra vonatkozó átfogó stratégiát tartalmazó javaslatát, amely nyolc EU-tagállamot és hat más európai országot is érint. A stratégia olyan konkrét kiemelt kérdésekre fog összpontosítani, mint például a hajózhatóság fejlesztése, a vízminőség, a biztonsági együttműködés és az idegenforgalmi lehetőségek. A stratégia további megvalósítása érdekében Johannes Hahn, a regionális politikáért felelős biztos Martonyi János magyar külügyminiszterrel Budapesten bejelentette, hogy mely országok és régiók fogják a kiemelt kérdések terén végzett munkát koordinálni E koordinátorok fogják a stratégia megvalósítását irányítani, amelyhez a többi érintett országgal és partnerrel – például nem kormányzati szervekkel – együttműködve munkaprogramot készítenek és finanszírozási lehetőségeket kutatnak fel. Eddig tizenegy kiemelt terület körvonalazódott. A stratégia célja, hogy az országok szorosan együttműködjenek, és új források felhasználása, új szabályok alkotása, illetve új intézmények létrehozása nélkül optimálisabban hasznosítsák a rendelkezésre álló EU-s forrásokat. „A stratégia színesebbé és izgalmasabbá teszi a térségbeli együttműködést. Mélységes örömmel tölt el, hogy a régióban érintett minden uniós tagállam legalább egy kiemelt területnek a gazdája lesz és számos nem uniós tagállam is lényeges szerephez jut. A koordinátorok haladéktalanul megkezdik a stratégia végrehajtásának előkészületeit, azonosítják a legszükségesebb fellépéseket, hogy a régió mihamarabb felvirágozhasson és teljes mértékben kiaknázhassa gazdasági potenciálját. Meggyőződésem, hogy a stratégia nagymértékben hozzá fog járulni ahhoz, hogy virágzóbb jövőt teremtsünk Európának ezen a részén. A javaslatunk ugyanis a legfontosabb kérdésekre, így a mobilitásra, az energiaügyre, a környezetszennyezésre, az innovációra, a munkahelyekre és a biztonságra helyezi a hangsúlyt” - nyilatkozta Johannes Hahn biztos a koordinátorok bejelentését megelőzően. A Duna régió Németországtól Ukrajnáig terjed. A régió számos kihívással küzd, mint például a kihasználatlan hajózási lehetőségek, a közúti és vasúti összeköttetések hiánya, az oktatási, kutatási és innovációs erőfeszítések koordinálatlansága, továbbá a környezetet fenyegető veszélyek. A „makroregionális keretben” folytatott együttműködés célja, hogy a koordinációt hatékonyabbá tegye. E megközelítés lényege – amely a Balti-tengeri régióban már bevált –, hogy új jogszabályok és intézmények létrehozása helyett a különböző szakpolitikai területek és az érintettek közötti kapcsolatokat erősíti. Az együttműködésnek ezt a formáját számos területen alkalmazni lehet, legyen szó özönvízszerű áradások, a biodiverzitás és az élőhelyek tönkretétele vagy a csempészet jelentette problémákról. Új lehetőségeket is teremthet, hiszen a folyami hajózás javítása és a nemzeti energiapiacok összekapcsolása révén megelőzhetők a villamos energia, a tüzelőanyagok és a fűtőanyagok terén jelentkező ellátási problémák. Noha a stratégiához nem rendeltek külön uniós finanszírozási forrást, különböző uniós programok révén a régió máris jelentős támogatásban részesül. A stratégia célja, hogy a hozzáférhető támogatási összegek felhasználása – 2007–2013 között csak a kohéziós politika (Európai Regionális Fejlesztési Alap, Kohéziós Alap, Európai Szociális Alap) 100 milliárd eurót irányzott elő a régió számára – hatékonyabban történjen, valamint hogy felhívja a figyelmet a makroregionális együttműködés jelentőségére a helyi problémák kezelésében. A kiemelt kérdések koordinátorainak kijelölését követően már csak az Európai Tanácsnak kell júniusban jóváhagynia a stratégiát. A stratégiában vázolt részletes cselekvési terv az alábbi négy pillérre épül: a Duna régió összekapcsolása a többi régióval (pl. a mobilitás fejlesztése, a fenntartható energiahasználat ösztönzése, valamint a kultúra és az idegenforgalom népszerűsítése), a környezet védelme a Duna régióban (pl. a vizek minőségének helyreállítása, a környezeti kockázatok kezelése, a biodiverzitás megőrzése), jólét teremtése a Duna régióban (pl. a kutatási kapacitás, az oktatás és az információs technológiák fejlesztése, a vállalkozások versenyképességének támogatása, valamint az emberi erőforrásba és képességekbe való befektetés), a Duna régió megerősítése (pl. intézményrendszer kibővítése és az együttműködés erősítése a szervezett bűnözés leküzdése érdekében). A stratégia néhány határidős célkitűzésre is javaslatot tesz (az erőfeszítések jobb összpontosítása érdekében): hatékony multimodális terminálok kialakítása a dunai kikötőkben, hogy a belvízi hajóutak, valamint a vasúti és közúti közlekedés összekapcsolódjanak 2020-ra, – a teljes Dunára vonatkozó árvízkockázat-kezelési tervek végrehajtása – ami az árvízkockázatokról szóló irányelv szerint 2015-ben válik esedékessé – és ezáltal az árvízveszély jelentős csökkentése 2021-re, a tápanyagterhelés szintjének csökkentése, ami lehetővé teszi, hogy a Fekete-tengeri ökoszisztémák 2020-ig az 1960-as szintre álljanak vissza, a régió minden uniós állampolgára számára széles sávú és nagy sebességű internet-hozzáférés biztosítása 2013-ra, a GDP 3 %-ának a kutatásra és fejlesztésre fordítása 2020-ra, A kiemelt kérdések koordinátorainak egyik első feladata, hogy az említett célokat az egyes munkaterületeken legérdekeltebb országokkal elfogadják és finomítsák. A célok megvalósítása érdekében a stratégia számos olyan intézkedést sorol fel, amely jelentős mértékben hozzá fog járulni az Európa 2020 stratégia fenntartható és intelligens növekedésre vonatkozó átfogóbb célkitűzéseihez is. A kiemelt kérdések koordinálására kijelölt országok listáját a melléklet tartalmazza. Előzmények A Duna régióra vonatkozó Európai Uniós stratégiában részt vevő országok: Németország (Baden-Württemberg és Bajorország), Ausztria, Magyarország, a Cseh Köztársaság, Szlovákia, Szlovénia, Bulgária, Románia, Horvátország, Szerbia, Bosznia és Hercegovina, Montenegró, Moldova és Ukrajna. A Bizottság a stratégiát az Európai Tanács kérésére terjesztette elő. A tagállamok várhatóan a 2011 első félévére eső magyar elnökség alatt hagyják majd jóvá a stratégiát
Impresszum Médiaajánlat Kapcsolat Készítette a